Megyek dolgozóba, mert azt is meg kell csinálnia valakinek. Bakker, ezen az őszön annyit nyivákolok emiatt, hogy az már szinte vicces (vagy ijesztő, ízlés szerint), de hát hiába, most éppen ilyen korszakomat élem, és vajmi keveset tudok tenni ellene. Legfeljebb annyit, hogy minden alkalommal ruhákat rántok magamra, összeszorítom a fogam, aztán uccuneki.
6/67 – Összeszorít
06
nov

Zsuzsi
2018/11/07 at 18:39
A jól sikerült öltözék tán csak javít egy kicsit a helyzeten, nemde? Esetleg varrjál a zsebekbe kis mosolygó madárkákat, cicákat, akármiket, amikről csak te tudsz, és máris lesz min mosolyogni… 🙂
mák
2018/11/07 at 19:26
🙂