RSS

5/237 – Mesterségem címere

25 ápr

A mai napon ez speciel nem a laptop, a pendrájv, a jegyzetcetlik kupaca vagy a projektor, hanem a szabóolló. És mindjárt megmagyarázom.

Három hét múlva Filomélának elsőáldozása lesz, a hozzá tartozó hajcihővel egyetemben. Ezen, amikor elkezdődött a Nagy Szervezés, kissé elálmélkodtam, mert emlékeim szerint nekünk nem volt ezen alkalomhoz semmi extra. Jó, előtte oktatásra kellett járni meg diákmisére, a tiszi pedig mindig leszúrta azokat, akik késve érkeztek, de mint a pengős malacot, viszont tényleg nem emlékszem semmi nagy rutyutyura. (Az oktatásból is csak arra, hogy képzeljünk el egy fél kilométer magas vékonykerek tornyot, aminek a tetején akkora súly van, mint a Retyezát, és ez az egész miskulancia a földig is képes lehajolni és nem törik el és újra felemeli a fejét. És most lássuk szemhünkmel hogy ez egy búzaszál, ugye mekkorák az Úr csodái, halleluja. Bevallom, itt filmszakadás lett, mert én a továbbiakban a búzaszál csodáin gondolkoztam, és lövésem sincs, mi mindent mondott még a tiszi.)

Talán, hogyúgymondjam, nem volt eléggé rurális a környezet ahhoz, hogy az elsőáldozásnak akkora feneket kerítsünk, mint egy disznóól, bár az is többé-kevésbé Mucsa volt, ahol én felnőttem. A húgom viszont teljes pereputtyával a jelek szerint nemhogy Mucsára költözött, hanem Mucsa-Külső- Szentkátára. Tényleg nem akarnám lebecsülni a kicsiny mezővárosok bukolikus báját és fontos rituáléit, de a húgom a héten volt elsőáldozási szülőoktatáson, ahol megnyugtatták őket, hogy nem kötelező a porontyoknak sem a fehér kesztyű(!), sem a fehér rózsafüzér(!) ahhoz, hogy magukhoz vehessék az Úr testét, jöhetnek póriasan mezítkézzel is, és azzal a rózsafüzérrel, ami leghamarébb a mezítkezükbe akad. Viszont fehér ruha az köll, mégpedig olyan fehér ruha, hogy. (Itt most képzeljetek el mindent, ami eszetekbe jut Elza hercegnőtől a habcsókokig, és valószínűleg képben lesztek.)

Gondolom, most már értitek. Here comes hülye Kata néni meg az ő szabóollója. A mulatság kedvéért újabb olyan feladat, amilyennel nekem eddig még soha sehol semmikor, különösen ha belekalkuláljuk Mucsa-Külső-Szentkáta igényeit. Tavaly ugye megkaptam Giggüt dajkaságba, és az atyai nagyszülők rögtön problemmázni kezdtek azon, hogy nekem sehol egy gyerekem, ugyan mit fogok csinálni a drága kicsi kinccsel, biztos fejreejtem. Azt hiszem, csak akkor állt vissza a presztízsem, amikor visszaadtam egészben és felhizlalva. Vélhetőleg most jön a következő felvonás, merthogy ugye én nem vagyok igazi varrónő, biztos fejreejtem a ruhát is.

Úgyhogy harcra fel, reszkess, Mucsa-Külső-Szentkáta, gyüvök.

 
5 hozzászólás

Szerző: be 2018/04/25 hüvelyk eská, tavasz

 

5 responses to “5/237 – Mesterségem címere

  1. Zsuzsi

    2018/04/25 at 16:53

    Ahh, ugyan már, mi az neked? 🙂

     
  2. Zsuzsi

    2018/04/25 at 16:55

    Kérsz kölcsönbe helyes kis szabásmintát? Nekem van vagy 20-30 Burdám, amiben az alkalomhoz illő cukiságok vagynak. Visszatérő februári Burda téma. 🙂 Varrtunk is Kriszti keresztlányainak sorban, amikor ők elsőáldoztak. 🙂

     
    • mák

      2018/04/25 at 16:57

      A szabásmintát már hetekkel ezelőtt kiválasztottuk gondos konzultáció után. Természetesen a Burdából. 😀

       
      • Zsuzsi

        2018/04/25 at 17:01

        Ó! Mutiii! 🙂

         
        • mák

          2018/04/25 at 17:06

          Majd úgyis írok belőle eská-posztot. 🙂

           

Mondd csak!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: