RSS

5/123 – Encore

01 jan

Merő kíváncsiságból odapillantottam a tavalyi január elsejémre, hát mit ne mondjak, eléggé lehangolódtam. A mai napom ugyanez, pepitában. Komplett bekezdéseket tudnék átmásolni. Az enyhe diszkomfort érzés gyomorszájnál (ugyanazért), vajon mi a fenét csináltam a múlt héten (ezúttal is ugyanazt), áááá.

Ami különbséget fel tudok sorakoztatni, az se nagy kéjhömpöly: ezúttal a kanapén aludtam el fél tízkor, mert kivételesen mindkét macska úgy gondolta, idén a nappaliban lesz bátor, és én szolidarítottam velük, aztán bealudtam, persze. Poci a fotel támláján alva nyomatta az “én hős vagyok, dicső, és letojom a tűzijátékot” programot, Celó pedig a jelek szerint nem akart arcot veszteni, úgyhogy ő is itt lent héderezett. (Hát ezért redváztam ki a kedvenc búvóhelyüket a futon mögött, he? Na sebaj, holnap jön Atilláné, és akkor a kis büdös mókusnyuszik úgyis fejest fognak ugrani a futon mögé, ezt lefogadhatjátok.) Nyilván mindennek ára van, és ezt részben nekem kellett megfizetni: háromkor ébredtem arra, hogy Anasztázia Nagyhercegnő leteszi a boáját a kelimszőnyegre. Fél ötig összesen négy macskahányást pucoltam fel, ez a kényes arisztokratikus stresszes dög teljes pompájában bemutatta, mivel jár több órányi durrogtatás meg tűzijáték, és a végére már én is erős késztetést éreztem arra, hogy lehányjak valamit, de azt is nekem kellett volna felpucolni, úgyhogy sztornó.

Aztán visszaaludtam. Nyilván ez volt a legnagyobb elkövethető hiba, mert fél tizenegykor nyitottam ki újra a csipámat, és legalább olyan morcos voltam, mintha az éccakát folyamatos részegeskedéssel és kajabálással töltöttem volna. A lakás fut, a határidők szigorúan köszörülik a torkukat, nekem meg semmi kedvem egy újabb 2017-hez. Igen, tudom, én vagyok az egyetlen, aki tehet valamit ez ellen, de most éppen vajmi kevés késztetést érzek hozzá.

Van hozzá késztetés vagy sem, aktivizálódni muszáj, úgyhogy most futni kezdek a szélrózsa minden irányába egyszerre. Azt még nem tudom, mi lesz ebből pontosan, de a lehetőségek skálája dolgozatírástól mosókonyha-takarításig. szövegpucolástól lazacos tortellini főzéséig és kötényruha-varrástól kenyérsütésig terjed. Csak győzzek választani.

Mielőtt amúgy aggódni kezdenétek miatta, hadd nyugtassalak meg: Anasztázia Nagyhercegnő kiválóan van. Ezt a tekintetet elnézve inkább miattunk aggódjatok kicsit.

5.123macs

 
3 hozzászólás

Szerző: be 2018/01/01 hüvelyk macs, tél

 

3 responses to “5/123 – Encore

  1. Zsuzsi

    2018/01/01 at 18:25

    Remélem, a rosszabbján gyorsan átestél, aztán sorra kiélvezted a jobbakat (és ez menjen így akár egy egész évig tovább, lehetőleg kevesebb rosszal, sok élvezetesebbjével)! ☺

     
    • mák

      2018/01/01 at 18:34

      Á, ugyan, ez is a prokrasztinálás éve lesz, damnit.

       
  2. Zsuzsi

    2018/01/02 at 09:50

    Ne is mondd, tegnap annyit sikerült végeznem, hogy rendet raktam és elmosogattam a jól sikerült szilveszteri buli után, és végre nekiálltam kiolvasni az anyukámtól jövő Nők lapjákat, hogy aztán tovább adhassam őket. Másfelet sikerült elolvasnom. 🙂

     

Mondd csak!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

 
%d blogger ezt kedveli: