Tegnap végigpofáztam háromszáz percet nettóban. Közben időnként volt negyedóra cigiszünet, amit ütvefúrók dörömbölése között abszolváltam az udvaron azon hallgatók társaságában, akik az én pofázásomat hallgatták végig ebben a háromszáz percben, és szintén a nikotinnak hódoltak a szünetekben. Tükörbe ugyan önvédelmi okokból nem néztem ezen a délutánon, de ha én is úgy festettem, mint a hallgatóim, akkor tényleg szépen ledarált a tegnapi nap. Ami a darálást illeti: mostanra már az építőmunkások teljesen kibelezték a valamikori kollégiumot, úgyhogy ami eddig udvar volt, az jelenleg egyetlen nagy egybefüggő építési terület. És közben folyton düngetnek meg zürümpölnek valamit, ez pedig feltehetőleg így lesz még évekig, mert 2020-ban lesz az eucharisztiai világizé, és addigra kell elkészülnie a zarándokhotelnek. (Igen, nálunk ilyen dógok történnek.)

Mivel a Repülő Kutató egy áldozatos férj, akinek frissen sült zsemléket kéne a lába elé helyeznem hódolatul, mert az minden bizonnyal jobban lelkesítené, mintha ugyanezt babérágakkal vagy rózsaszirmokkal hajtanám végre, utánam jött Emesével (ő a kocsi), és hazavittek. Egy hercegnő vagyok. Voltam. Ma nem vagyok hercegnő, ma gyalogbéka témavezető vagyok. Délben Tárogató utca, délután Mixáth tér, este pedig szabadidős programom is van, azután viszont feltehetőleg csak hazakúszom, és elalélok.

Különösen hogy éjjel olyan iszonyú mázsás marhaságokat álmodtam összevissza, hogy még most is szédelgek bele. Na, zúzzunk, szédelgésből nem lehet megélni.

Mellesleg, mint a mellékelt ábra mutatja, itt még mindig november van, hogy a rosseb akárhová ne tegye ezt is. Ennek örömére kifejezetten szükségem volt arra, hogy vérző szájú anyatigrissé rúzsozzam magam, egye fene. Ha viszont délutánra visszatér véletlenül a szeptember, és én belefövök ebbe a szép nagy meleg házivarrottasba, legfeljebb elmegyek turkálni yol. Időm lesz rá bőven a hatásszünetek között, és amúgy is, ebben a blognaptári évben még nem voltam, pedig mindjárt vége az első hónapnak.

Sőt, ha tényleg rengeteg időm lesz, tán még a fejemen a kócot is elviszem megkurtíttatni.