RSS

5/1 – Dob, cintányér, dobverő

01 Sze

Huh, milyen szokatlanul fest az az ötös sorszám ott fent. Ha ezt öt évvel ezelőtt mondja nekem valaki, valószínűleg iszonyúan röhögtem volna, hogy mikre nem leszek majd én képes, ezt a blogot ugyanis eredetileg tényleg csak egyetlen évre terveztem. Az ötösök egyébként is roppant érdekesen festenek, mint ennek Bohouska felügyelő a megmondhatója, aki egy versből oldott meg egy gázolási ügyet, többek között az autó rendszámát is, ami abban a sorban volt megzenésítve, hogy “Hattyúnyak, kebel, dob és cintányér, miért sírok egyre?”.

Mint a fentebbiekből is kikövetkeztethető, a helyzet nem javult, én még mindig a szélrózsa minden irányába egyszerre, pedig tegnap a befejezés eufóriája után eltökéltem, hogy vissza fogok evezni csendesebb vizekre, és ezt annyira eltökélten tevém, hogy még egy Burdát is vettem, amire jó ideje nem volt példa. Nyilván ezúttal is bejött az EmberTervez Alapelv (=te jól kitalálod, mit akarsz, az élet meg beleszarik), merthogy bealudtam a kanapén, hajnalban fitten, frisszen és capkodószan felébredtem, aztán kifickándoztam egy kávéval a teraszra, és ábrándosan elkezdtem gyapálni a kész kéziratomat. Eszemsemmi, nem vitás.

Az EmberTervez Alapelv amúgy máma különösen formában volt, mert szent fogadalmamhoz híven végre hajat festettem, viszont mire lemostam volna, elvették a vizet. Ha nem lett volna nekem egy (e tájakon már több ízben emlegetett) rabiátus dédanyám, aki alaposan beleverte by proxy az eljövendő generciók fejébe is, hogy “fiam, mindig legyen a házban egy vider víz”*, akkor itt álltam volna nemmegfürödve. Így is van rá esély, hogy jól megkopaszodom, úgyhogy ha holnap vállig érő barna hajjal jelentkezem, akkor baj van, és elő kellett vennem Pom Pomot, akiről asse tudom, jelenleg éppen hol papucs orrán pamutbojt vagy kifordított egyujjas bundakesztyű.

Szóval, mindent összevéve az új évkezdet ebben az énfajta konstrukcióban is épp úgy működik, mint a mások által gyakoroltban, ahol január elsejére esik, nem pedig szeptember elsejére. (Itt ebben az esetben arra gondolok, hogy az új év is éppen olyan, mint a régi volt, nem pedig az összeszáradt maradék virslikre, a macskajajra és az utcákon szétszórt több mázsa hulladékra konfettitől petárdamaradványokig és törött pezsgősüvegekig. Ezek kimaradtak.) Ha majd egyszer igazán nem lesz miről fecsegnem, beírom ide az anekdotát a szerelmespárról, akik öngyilkosok akartak lenni, de a dörzsölt falusi patikus, aki látott már karón varjút, nem mérget adott el nekik, hanem kevéske altatót sok hashajtóval. Na valahogy ilyesmiről van szó az új évvel is.

Viszont ha már dob és cintányér, akkor tessék egy kis zene is hozzá, a YouTube ugyanis egy csodálatos aranybánya, még olyan dolgok is vannak fent, mint a Wrapped Around Your Finger egy olyan felvétele, amin kizárólag csak Stewart Copeland látható munka közben. Ha majd nagy leszek, én is ilyen koncentrált szeretnék lenni.

Addig viszont tovább ugrándozom a szélrózsa minden irányába, és talán még pétanque-partira is elmegyek a Collegium kertjébe, mielőtt szétrobbannék a sok fölös energiától, mint egy szürrealista női portré. Istenem, jöjjön már el a tanítás ideje, attól általában megnormálisodom. Egy kicsit.

* Valamint petróleum, gyufa és só, plusz egy zsák pityóka. Igen, dédi még a tizenkilencedik század gyermeke volt. Én teamécses, öngyújtó és több zacskó száraztészta formájában követem a tradíciót. A só nyilván marad.

 
Hozzászólás

Szerző: be 2017/09/01 hüvelyk eská, nyár

 

Mondd csak!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

 
%d blogger ezt kedveli: