Arról már folytattam egyszer némi töprengést ezeken a tájakon, hogy a Sátánnak lehet-é több segglyuka is egyidejűleg, mert ha az egyik barátnőm időnként úgy gondolja, hogy ő ott lakik, és időnként én is úgy gondolom, hogy ott lakom, de két különböző városban lakunk*, akkor ő Setét Felségének anyja igen sokat káromkodhatott, amíg pelenkázta.

Most meg garantáltan csuklik is. Merthogy ebben a kéjhömpöly művészvárosban most három napig nincs gáz. Egen, az, amelyik bemegy a kazánba és meleg vizet csinál, meg amivel a tűzhely működik. Nyilván erre lehet olyan ellenvetést tenni, hogy bezzeg nagyanyáink kútból húzták a vizet, és két mérföldet gyalogoltak hóban-sárban a munkahelyükig. Nos, ez speciel az én nagyanyámra tényleg igaz is volt, de azt azért hozzátenném, hogy mindezt kirúzsozva tette és tűsarkú hegyesorrú cipőkben, szóval bánjunk csínján a sztereotípiákkal.

Amiért viszont végképp kijárna valakinek egy máriás pofon, az az a tény, hogy a nincsgáz-helyzetről csak kerülő utakon értesültünk, mert a városi honlapon nincs értesítés, a Főgáz-honlapon nincs értesítés, ki sincs plakátolva, postaládába sincs dobálva. Nix hivatalos információ. Az indoklás pedig? Nincs lehetőségük megoldani, hogy minden fogyasztót értesítsenek. (Ezt is csak azért tudjuk, mert az anyósom szívós és balhéra kész, ráadásul a telefonálás se gyengesége.) Hát azt a leborult szivarvégit, akkor hogy a lótúróba van lehetőségük megoldani, hogy minden gázórát leolvastassanak, és seperc alatt le is vágják a vezetékről, ha nem fizetted be a számlát, he?

Mindebből kifolyólag tegnap este kellett hajat mosnom, amíg még volt meleg víz, ettől éjjel felrobbant a hajam, és én megpróbáltam reggel minden lehetséges eszközzel megszelídíteni, úgyhogy most a szokásosnál is hülyébben festő fejjel megyek államvizsgáztatni. (Fodrászhoz is el kéne menni már.) Mára ráadásul 37 fokot és extrém UVB-sugárzást jövendölnek, bár ha a nap túlnyomó részét egy északnyugatra néző teremben kell végigkuksolni, ahol folyamatosan megy a légkondi, nagyrészt túlélhető a dolog. Az is igaz viszont, hogy ahányszor elhagyja az ember azt az inkriminált termet, rögtön úgy érzi, hogy mindjárt elájul, és legurul a lépcsőn.

Kakukk, de szép a nyár.

* Hívjuk az egyszerűség kedvéért városnak “túlpuffadt alvófalu” helyett. A barátnőm lakhelye legalább nem váltja ki az “óóóó, de hát az gyönyörű, milyen fantasztikus lehet ott élni” lelkendezéseket olyanoktól, akik sose mentek még végig este hatkor novemberben a kihaltságtól kongó főtéren, ahol minden esélyed megvan arra, hogy kificamítsd a bokádat.