Államvizsganap, ergo “szekrény előtt állós, fejvakargatós” nap is. Nyáron különösképpen nehéz kitalálni, hogyan öltözzön fel az ember decensen és lehetőleg úgy, hogy ne főjön meg egészen, de azért mégiscsak hasonlítson magára. Ezúttal, azt hiszem, megoldottam, de a jövő héten még lesz ebből három darab, és egyelőre tényleg lövésem sincs, mi az istencsudáját vehetnék fel. Mindez persze annak függvényében a legröhejesebb, hogy ruháim és cipőim száma légió – ezt a bokapántos izékét például legalább két éve nem vettem fel.