RSS

4/290 – A vénülés szele

17 jún

Hja, bizony, ez az, ami időnként megsuhogtatja az embert, ráadásul legtöbbször by proxy történik mindez. Önmagunkkal túl sok időt töltünk együtt ahhoz, hogy észrevegyük a változásokat. Oké, jól belegondolva világos ugyan, hogy egyre türelmetlenebbek vagyunk a fölösleges körökkel meg hosszú értekezletekkel kapcsolatban, és régen gond nélkül ettük az uborkát, de most már inkább kihagyjuk a görög salátából, mert csúnyán felpuffadunk tőle; a pofánkból egyre jobban szivárog kifele a kollagén, a hajunkban pedig valahol a festék alatt most már biztosan sok fehér szál van, de ez nem úgy történik, hogy “úristen, tegnap még nem volt itt ez a ránc”. Mindez nem egyik percről a másikra következik be, hanem lassan, fokozatosan, szinteszinte észrevétlenül: az embernek mindig éppen egy kicsikét jobban lottyad a pofája, meg egyre nehezebb összeszednie magát egy tönkremelózott hét után, és különben is, tényleg volt idő, amikor megittam a rumos kólát?… Blöee, az instant hányás.

A vénülést inkább azon lehet lemérni, mi van a többiekkel, akik ugyebár Sartre szerint maguk a pokol, de ha nem léteztek volna, neki sem lett volna kinek elmondania mindezt (nesze neked paradoxon). Amikor tizenöt év után először találkozom olyan ismerőseimmel, akik mint karcsú és tudásra éhes egyetemista fiúk élnek az emlékeimben, aztán csak azt tudom konstatálni, hű, de megette őket ez az ötven kiló túlsúllyal rendelkező szakállas figura. Meg az első egyetemi félévem egyik tanára, akire fiatal tanársegédként gondolok vissza, a tegnap olvasott gyászjelentésében meg ötvenhét éves docens. Meg amikor realizálom, hogy a jövő évi felvételizők abban az évben születtek, amikor én végeztem az egyetemen. Meg mások gyerekei, akikre babakocsiból emlékszem, ahonnan nyálbuborékokat gőgicséltek felém, aztán kis kapafogú elemistaként, most meg ott állnak a kamaszkor esetlen szépségében, ki van fúrva az orruk, rózsaszín a hajuk, és magasabbak az anyjuknál. (Van ennél súlyosabb is. Egyik osztálytársam nemrég osztotta meg egy szexi, világítóan kék szemű, szakállas csávó fotóját, ilyen bicepszekkel, alatta meg a következő felirattal: “Kisfiam”. Áááááá.)

Ne tessék egyébként túl sokat gondolni minderről, nincsen semmiféle világvége, valószínűleg nem is a vénülés szele csapott meg leginkább, hanem a vakációé. Mintha az lenne a természet rendje, hogy a vakációim ne pihenésről szóljanak, hanem kisebbfajta sorsfordító eseményekről, írnivalókról meg kutatnivalókról, plusz a húgom gyermekeinek pesztrálásáról, ami ezúttal két hét Giggüt jelent majd, és én előre fosok tőle.

De most még nem tartunk vakációnál, sorsfordulatoknál és Giggünél se. Ellenben tegnap általános közérzetjavító intézkedésként elmentem turkálni, elhasználván ezévi utolsó alkalmamat, és ha hazajöttem a piacról, és nem fújt el közben a szél (nem a vénülésé), be is blogolom, be én. Kezdetnek voálá itt ez a ruha, amit rögtön fel is vettem, mert az élet túl rövid ahhoz, hogy a nekem-új cuccokat fölösen parkoltassam a szekrényben, akár megfelel hozzájuk az időjárás, akár nem.

Meg aztán hadd mutassam meg, mielőtt még átszabom.

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2017/06/17 hüvelyk nyár

 

4 responses to “4/290 – A vénülés szele

  1. Kandikó Éva

    2017/06/17 at 07:49

    Ó, ezt ne szabd át!

     
    • mák

      2017/06/17 at 08:20

      Dehogynem. Az ujja felhajtás nélkül csak igen vékony karú orangutánokra jó, az alján meg a kilógó alsórész igen vacak anyagból van.
      Hidd el, jobb lesz a végén. 🙂

       
  2. Tóth Tiborné Markus Marianna

    2017/06/21 at 17:52

    pedig tök jól néz ki…

     
    • mák

      2017/06/21 at 17:55

      Nyugi, nem teszem tönkre. 🙂

       

Mondd csak!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

 
%d blogger ezt kedveli: