De előbb északra. Szentendre-Esztergom-Budapest-Pécs járat, nuku ggggggépkocsi. Hátamon a zsákom (not pictured), agyamban kopasz cenzor, fülemben zenegépecke. Tegnap az elküldendőket is elküldtem, a vonatjegyet is megvettem, a leveleimet is megválaszoltam, az óráimra is készültem, a konferenciára is (egy kicsit), plusz még legyártottam nektek a következő napok konzervjeit, mert a kötelességtudat, hajh, a kötelességtudat.

Mondanom sem kell, már most azt nyafogom, hgy “haza akarok menni”, pedig még el sem indultam.