Verőfüttyös, madárfényes vasárnap van, ideális idő arra, hogy az ember bent kuksoljon, és a Fröbel-adományokról írt dolgozatával tököljön. Erősen tartok attól, hogy a mai nap prokrasztinálások sorozataként fog bevonulni magántörténelmembe.

A mai áutfitből két cucc is van, ami a kidobjam-nedobjam állványról származik. A pólót kábé tizenöt éve varrtam, úgyhogy az volt a sejtésem, már nem férek bele (az anyaga trikotázs, de nem az a különösebben rugalmas fajta). Meglepetésemre ez nem jött be, hurrá. A szoknya viszont repülni fog, mert szép is, jó is, de vasalás nélkül pont így fest, mint most a mellékelt ábrán, én pedig tényleg nem vagyok egy vasalós fajta. Igényeket a kiadóba kérünk.