Minekutána szombat van, ugye nem kell magyaráznom, hová megyünk. Hazaérkezés után penig húsvétba rittyentem a lakást – ezt valamiért mindig csak szombaton vagyok képes megtenni, mert akkor már csak várni kell, a nehezén túlvagyunk. Addig kicsikét blaszfémiának érzem, hogy műcsirkékkel meg fröccsöntött tojásokkal szórjam tele a környezetet, szombaton viszont ujjé, jöhet minden. Jön is, mint a parancsolat, holnap majd szokásomhoz híven asztalt is fotózok.

És miközben a lakás még a szokásosnál is papagájabb állapotba kerül, én itt vagyok a fekete-vajszín cafrangjaimban, a RK pedig a piachoz favágónak öltözött, úgyhogy dupla kontraszt.