RSS

4/135 – Invázió

13 jan

Mondanom sem kell, nem jutottam el a vizsgámra. Lázasan, taknyosan, arasznyi hóban nem mertem megreszkírozni az oda-vissza kilencórás utat tömegközlekedéssel, úgyhogy írtam egy kellően bánatos levelet a tanárnak, mellékletben csatolván a máma prezentálandó beadandókat annak bizonyítékául, hogy nem lusta link fráter vagyok, hanem beteg. Remélem, elolvassa, és ad egy másik vizsgaidőpontot, mert tényleg semmi kedvem ahhoz, hogy önhibámon kívül elbukjam ezt a tárgyat.

Közben a Repülő Kutató is kezdi feldobni a pacskert, csak a nagy víruslottóban ő nem a taknyos-lázas, hanem a fejfájós-lázas nyereményt húzta ki. Most nyilvánvalóan az lenne a legjobb, ha kiterülhetnénk egymással szemben srévizavi a két kanapén, és amelyikünk éppen jobb állapotban van, elkúszna időnként teát főzni, de ez persze akadályokba ütközik. A húgom tegnapelőtt felmotyózta komplett bolondkordélyát férjével és három lányával* egyetemben, aztán elfuvarozta őket Mátraszentnemtommelyikre, hogy lássanak a kölykök havat meg hegyet, a nagy déli laposon ugyanis mindkettő erősen hiánycikk. Hát most van nekik csőstül, nagyon remélem, hogy probléma nélkül lejutnak Mátraszentizéről. Visszafelé mi vagyunk az átzsilipelő állomás, úgyhogy ma délután bezúgnak mindannyian, és vacsora kell majd nekik meg ágy, nekünk pedig dolgoznunk azon, hogy ez hozzáférhető legyen.

Közben odakint egyre több és több a hó, csomó helyütt meg ónos esőkről meg egyéb rémségekről tudósítanak, szóval jöhet az aggódás, hogy miként boldogulnak majd a Csőrikék a szappantartóban. Az estére nézve amúgy jelenleg az a leginkább derűlátó forgatókönyvem, hogy összesen kilencen fogunk itt gabalyogni a lakásban (including macskák), és senki nem hány le semmit**, míg én permetezőmaszkban*** irányítom a forgalmat a kanapéról.

4-135

* Filoméla, Tosca és Giggü (aki utóbbi a nyáron még Heő volt, de azóta bővült a repertoárja).

** Emlékeztetnék mindenkit arra, hogy Celó és Poci kissé nehezen bírják a tömeget. Főként a hangos tömeget. És valószínűleg azt a tömeget bírják legkevésbé, aki elragadtatott “cicamica, CICAMICA!!!” üvöltéssel közelít.

*** Amihez persze ki kéne menni a kertvégi fészerhez, úgyhogy valószínűleg útonállókendő lesz belőle vagy még az se, csak szigorú távolság mindegyik kis puha ölelgetnivalótól.

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2017/01/13 hüvelyk eská, tél

 

4 responses to “4/135 – Invázió

  1. Gyöngyösi Csilla

    2017/01/13 at 19:52

    gyógyulást, Csőrikét meg üdvözlöm 🙂

     
    • mák

      2017/01/13 at 21:01

      Köszi, ő is üdvözöl. 🙂

       
  2. kingha

    2017/01/14 at 14:15

    feldobtad a napomat – köszi –

     
    • mák

      2017/01/14 at 14:18

      Igazán nincs mit. 🙂

       

Mondd csak!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

 
%d blogger ezt kedveli: