Piac már megvolt, most éppen zsemléket sütök, mert évfolyamtalálkozó-félém lesz Ercsiben délután flékenyezéssel, sok gyerekkel, úszómedencével meg mindennel, ami köll. A felhívás azt is tartalmazta, hogy vigyünk fürdőruhát – hát, feleim, én még abban sem voltam biztos, van-e nekem olyan, de aztán kihúztam egy fiókot, amiben feltételeztem, hogy talán mégiscsak lesz egy fürdőruha, oszt volt. Mik nincsenek. (Minden valószínűség szerint nem fogom felvenni, de jó tudni, hogy van.)

Mivel a Repülő Kutató holnap Prágába repül, és addig kilenc tanulmányt akar elolvasni, őt nem tudom magammal hurcolni az úszómedencés flékenyezésre, ennélfogva nix autós szállítás, szerencsére van kihez bekérezkednem stopposnak, mert másként asse tudom, hogyan jutnék le. Gyalogbékának lenni szívás.

A képen még a piacjárós áutfitem látható, de mindenképpen át fogok öltözni, mert máris csavarni lehet belőlem a vizet. Ha nem nyel be a távozás zűrzavara, a későbbiekről is kaptok fotódokumentet, a fürdőruhás Moby Dick látványától viszont inkább megkíméllek majd titeket. Mindennek van határa.