Nekem kinézeti kötelezettségeim vannak, kéremszépen, nem csak a blog közönsége előtt kell produkálnom magam, de a munkahelyemen is gondosan monitorozzák a portásfülkében, éppen mit veszek fel, és minekutána eldöntötték, hogy én nagyon érdekesen meg izgalmasan meg színesen öltözöm, muszáj helytállni ezen a fronton is. (Bókolni is szoktak. Rendszeresen. És mivel az enyém olyannyira feminin munkahely, hogy még a portások is nők, ez igen nagy megtiszteltetés. Tényleg.)

Nos, ma is kivágtam a magas cét: narancssárga szürkével (amit így együtt tíz évvel ezelőtt fel se mertem volna venni), gyöngyház nyaklánc és edzőcipő, mert ma se mindegy, miben ácsorgom végig a napot és futok el a diákok elől, ha tényleg megkergetnek egyszer a bilingvis nevelés előnyei meg a gyámügyi intézkedések miatt.

Mondhatni, business on the top, party on the bottom.