Minekutána délutánig semmi, tessék, kárpótlásul dupla.

Reggel elrongyoltam Esztergomba zárófoglalkozást nézni (amit amúgy hivatalosan már zárótevékenységnek hívnak, de sehogy sem áll rá az ember szája), és mivel hűvöske volt, én meg beígértem Dominika nővér szvetterkéjét, így:

(Igen, éppen ilyen morcosan indultam el.)

Miután hazaértem, csak annyi időm volt, hogy lehajigáljam magamról az akkorra már meleg és kényelmetlen holmikat, bebújjak egy kényelmesebb ancúgba, aztán elrohanjak hajvágatni és renováltatni a fejemen a pipirost:

Utána elkúsztam a nagybótig is, hogy vegyek husit, azt a kisbót nem tart hétfőnként. Most éppen teriyaki pulykacsíkokat sütögetek szezámmagos hajdinatésztával, de ehhez már hálistennek nem öltöztem át, bár van ugyan előttem egy kötény, de azt úgyis el tudjátok képzelni.