Mindent összevéve sem volt egy kéjhömpöly a mai nap, de valószínűleg akkor érte el a mélypontját, amikor a buszon hazafelé döcögvén valamelyik Dunakanyarpuszta-külsőn leült mellém egy pasas, és a seggem alá csúsztatta a tenyerét. Meglehetősen kulturáltan, de korántsem suttogva közöltem vele, hogy fiatalember, ha a fenekemet akarja fogdosni, ahhoz korábban kellett volna felkelnie, most pedig engedjen ki, mert átülök máshová, MOST.
Felteszem, ha igazi kemény nőszemély lennék, akkor nem én ülök át máshová, hanem őt küldöm el egy másik ülésre, másrészről viszont örüljön, hogy nem voltam még a jelenleginél is morcosabb kedvemben, mert levágom a pöcsét, oszt kidobom az ablakon a Dunába. (Bicska speciel volt nálam. Bicska, rúzs, cigi, púder és pénztárca, ezek nélkül nem megyek sehová.) A kurva életbe. Fáradt vagyok, gyűrött, a fejem úgy fáj, hogy majdnem szétrobban, erre meg egy pernahajder azt hiszi, hogy büntetlenül szórakozhat velem. Hát nem. Már nem.
Most viszont leülök, megnézek valami ostoba filmet, és eszek hozzá kaukázusi kefirt csipsszel. A macskák már kaptak vacsorát, a munka pedig megvár. Meg szokott.
Minden nap más - mindennap más 
kuurankukka
2016/04/05 at 18:10
Harcias tekintet!
perenne2
2016/04/05 at 19:22
Anyám nagy mondása: “Az én koromban már egy tisztességtelen ajánlat is bóknak számít. “
mák
2016/04/05 at 20:18
A tisztességtelen ajánlat az, amikor Rober Redford felajánl egy millát egy éjszakára…
perenne2
2016/04/06 at 06:00
Két kiegészítés.
1.)Anyám ezt 50 felett mondta, de ha valaki fizikailag inzultálta volna azt valószínűleg teljes hangerővel alázza porig. Szintén zenész volt 🙂
2.) Szerintem ez igen tisztességes ajánlat lenne. :-))
mák
2016/04/06 at 06:57
Nyilván vannak esetek, amikor kívülről nézve nehezen állapítható meg a határ a zaklatás, az ajánlat és a bók között, de ezt nemigen lehet kívülről nézni. Nekem most már nagyon egyszerű elveim vannak: ami nem esik jól, sőt kényelmetlenül érint, az zaklatás, és ebben mindegy, hogy a fenekem fogja-e meg valaki, vagy utánam füttyent egy építkezési állványzatról.
hblvnc
2016/04/07 at 10:17
Jaj, hadd offoljak, pont most olvastam egy jó posztot vaslédinél erröl:
vasledi.wordpress.com Even
Öt meg a Gumiszoba egy hasonló témájú posztja ihlette meg, de az benne van a szövegben is 🙂
csilla75
2016/04/05 at 21:45
Megértem, hogy suttogva, de azért ez nagyon szomorú, hogy az ember lánya le se üvöltheti az ilyenek fejét.
csilla75
2016/04/05 at 21:46
Félalvásban elkerülte a figyelmemet a korántsem szócska, mely egész más megvilágításba helyezi a dolgokat. Sorry 🙂
mák
2016/04/06 at 05:18
Nem üvöltöttem, de azt hiszem, nyilvánvaló volt, hogy ha úgy adódik, attól sem fogom vissza magam. Ennyi év oktatás után _nagyon_ észrevehető hangerőn tudok megszólalni.