A költészetemből (jaja, volt nekem olyan is, pontosabban hun van hun nincs, mostanság éppen nincs) jelenleg csak annyira fussa, hogy a reggeli dudolkáimnak csúnyán kifacsarodik a szövege. A porka hó után például a következő sor most úgy hangzik, hogy “kígyók, békák vekkedeznek”.

A barátságos-vízszintesen eső porka hónak köszönhetően máma olyan elegáns vagyok, hogy a fal adja a másikat, lábszárvédő meg minden. Nyilván ma is vizsgáztatni megyek, rutyutyu. Délutánra viszont kénytelen voltam újabb expedíciót szervezni, mert Eriket és Minervát kiengedik a gépek kórházából, nekem meg tényleg nincs semmi kedvem gyalog hazacűgölni mind a 15,5+8,7 kilójukat, pláne ebben az időjárásban nem.