Csendes és meglehetősen gyűrött vasárnapocska, harmonikázó zoknikkal meg kizárólag csendes és gyűrött vasárnapocskákra tartogatott itthoni macinacikkal. Holnaptól megint beindul a verkli, Pocit reggel visszük pöszörőztetni, én meg máris sorozatban kapom az aggódórohamokat.
Figyelemelterelés gyanánt inkább bedugok a fülembe valami zenét, aztán megetetem a mosógépet, és beállok fejjel a szekrénybe, mert a helyzet megint kriminalizálódik ruhafronton. Tegnap se találtam azt a pulcsit, amit eredetileg fel szerettem volna venni, tehát nyilvánvalóan gondok vannak azzal a rendszerrel, amit olyan okosan kitaláltam magamnak, grr.

adele1014
2016/01/03 at 13:16
A türkiz zokni, az mekkora király!
mák
2016/01/03 at 13:55
Ahányszor a férjem elpályázik valamilyen ösztöndíjjal pár hónapra, fél évre, én mindig veszek magamnak lélekmelegítőül néhány pár puha zsenília zoknit. Már van vagy másfél tucat… 🙂