Akkora nagy buli lesz ma este nálunk, hogy a fal adja a másikat: mint tavaly, ezúttal is elücsörgünk itthon édes kiccsaládi nyugalomban én meg a Repülő Kutató meg a macskák. Macskából ugyan tavaly csak egy volt, de egy kis szerencsével jövő szilveszterkor is kettő lesz, mint most.

A december 31. számomra továbbra is csak egy idétlen nap a naptárban a téli vizsgaidőszak közepén, amikor másnaptól megest újra meg kell tanulni, milyen ragyaverte évet írunk. A tradícióknak megfelelően azt is valószínűsítem, hogy ezúttal sem érem meg ébren az éjfelet – már legalábbis ha a petárdák és tűzijátékok rajongói kegyesek lesznek hozzánk. (Nem lesznek kegyesek. Tavaly épp a házunk előtti parkot szemelték ki arra a célra, hogy onnan röppentsék az égbe röppentyűiket, bár dugták volna inkább a seggükbe. Idegyűlt a fél környék. Gondolom, ők is ragaszkodni fognak a tradícióikhoz, és itt fognak durrogtatni a pofánkba egyig. Oh well, legfeljebb ágyból nézek tűzijátékot, a hálószobának tetőablaka van.)

Szóval mindenkinek jó mulatást, aki mulatni fog, nekem pedig kellemes szöszmötét, majd szép álmokat.