Én ugyan nem megyek ma élményszámba, de gyerekkel és kisállattal még mosóport is el lehet adni, úgyhogy feltehetőleg mosónőt is. Tessék, csoportfotó. (“Csináljunk kéépet Nammamának, gyere Tünde!” Meglett.) Mint látható, a gyerekek még megvannak , és így festünk ma reggel, mielőtt még nem darál le minket teljesen a hosszú, esős nap. A kölkök viszonylag tiszták (most még), viszonylag jólöltözöttek (köszönet a szomszédból érkezett meleg holmis segélycsomagoknak és a kínai bótnak), ráadásul viszonylag jóllakottak is (nem rajtam múlik). A kisebbik továbbra is önállósodási és nemalvási stratégiákon töri a fejét, a nagyobbikat pedig valahol tönkrecsípték a szúnyogok, fogalmam sincs, hol, a szobájukban van szúnyogriasztó izéke.
Utóirat: A sógornőm kislányai most jelentek meg három igazi élő nyuszival, az Úr legyen hozzánk irgalmas.
PuPilla
2015/07/30 at 14:48
Jaj nagyon aranyosak :)) Neked pedig alig látszik a jobb lábad a képen, hirtelen mintha csak ott lebegnél :)))
mák
2015/07/30 at 17:23
Ezúttal nem az én lábam a főszereplő, hanem a két mütyürke. 🙂
PuPilla
2015/07/30 at 18:36
Igaz 😀
Milda
2015/07/31 at 08:30
Élnek még a nyulak?:-)))
mák
2015/07/31 at 08:46
Amikor tegnap hazavitték őket, még szuszogtak. 🙂