Tegnap annyira kótya voltam, hogy fotózni is elfelejtettem, pedig az inkognitóban való dedikáláshoz még Pom Pom is ott csücsült a fejemen teljes szépségében, és emellé annyira, de annyira ki voltam pintyölve, hogy este négy sminkvatta kellett ahhoz, hogy leszedjem magamról a dekorációt. Na mindegy.
A mai napon ezzel szemben egyetlen szál előnytelen és öreg farmerruhácskában ténfergek, és a porszívót nézegetem. A nappali szőnyege különösen kriminális állapotban van, egyáltalán csuda, hogy még akad a macskákon némi szőr.
Mivel viszont lemaradtatok Pom Pomról, tessék, itt a kisöccse. Eredeti hajból, közvetlenül mosás után. Igen, ez is egy “csak mert megígértem” fotó.
Minden nap más - mindennap más 
Részeg Szamár
2015/06/08 at 08:57
Ne legyen szentségtörés, hogy egy öltözék bemutató blogban állatszőr kiszedési technikáról írok, mentségem, hogy szerintem egy szőrtelen szőnyegen jobban mutat bármilyen öltözék. Flekk kutyám szőrét bútorokról egy gombóccá gyűrt háztartási gumikesztyűvel szedem le. Indulok szélről, úgy húsz centis, erőteljes húzó mozdulatokkal, időnként lecsippentem az összesodródott szőrt. Szőnyegszőrtelenítéshez felveszem a téli, hernyótalpas, autógumi mintázatot utánzó talpú csizmámat. (Edzőcipő is megteszi.) Lábtörléshez hasonló mozdulatokkal haladok. Csodálatos hurkákká sodorja a szőrt, amit a végén gumikesztyűvel szedek fel. Nem higiéniai okokból, hanem mert puszta kézzel nem lehet maradéktalanul. Amióta erre rájöttem, tiszta Amerika az életem. Szőrtelenítési aspektusból…
mák
2015/06/08 at 09:03
Kitűnő tippek, köszönöm. Egyelőre ugyan még elküzd a porszívó és a ragacsos szőrtelenítő henger is a feladattal, de lesz itt még vedlési időszak, hajaj. 🙂