Még három hónap van hátra a blog második évéből, melyet a “havonta csak harminc ruhadarab” fogadalmával abszolválok – volt belőle két hét szünet, most viszont uccu neki, vissza a hülyeséghez és marhasághoz.

Mivel én a büdös életben többé nem óhajtom magam még egy évig szabotálni ilyen baromságokkal, mint a mostani, hacsak nem fizetnek érte, de a világon nincs olyan eszement, aki fizetne a napi ruházata beblogolásáért egy negyvenes nőnek, aki amúgy is turkálóból szerzi a ruháit és a Vateráról a cipőit, az utolsó három hónapban valószínűleg a végletekig ki fogom aknázni a projekt lehetőségeit. Most júniusra például ezt a merényletet terveztem:

Szép, mi? Tessék jól megnézni, mert ilyen többé nem lesz.

A fogason amúgy az alábbiak találhatók:

• 7 pár cipőféle
• 1 nyári blézer
• 3 kardigán
• 6 ruha
• 2 kötényruha
• 1 nadrág
• 4 szoknya
• 6 ilyen-olyan felső

Júniusban amúgy meg kell oldanom két vizsgát, két államvizsgát, decens tanszéki izébizéket, egy esküvőt meg egy dedikálást incognito. Azt hiszem, kénytelen leszek kihasználni a harmincdarabos programon kívüli egy plusz áutfitet is.

Vagy esetleg, egye fene, akár kettőt.

Természetesen a szervezőbizottság továbbra is fenntartja a cserék és átalakítások subidubidu.