(A látszattal ellentétben nem bőgni, esetleg ordítani készülök, hanem a fényképezőgépet szuggerálom, nehogy rám dögöljön hirtelen. Ma mindenféle érdekes dolgokat művelt, és én nem pártolom a fényképezőgépek által művelt érdekes dolgokat.)

Na de sok beszédnek sok az alja, fotót ide. Szeretem ezt a szoknyát, pont úgy fest, mint egy sorsüldözött kisvendéglő-abrosz valahol Folegandrosz szigetén. A június jelentős részében amúgy is úgy fogok kinézni, mint egy turisztikai céllal a mólóra kiállított görög halászleány (civilben manikűrös), közös fotó csak húsz euró, széles mosoly, köszönöm. Igaz ugyan, hogy nincs az a görög halászleány, aki olyan hóka lábakat és sárgarépa hajat tudna felmutatni, mint én éppen most, de kicsire nem adunk.