RSS

0510-0520 – There And Back Again

21 jan

Megígértem, ha visszajövök, pótolom a kiesett időt meg képeket – nos, nem láttam sok értelmét, hogy külön posztot írjak minden napra, sok kicsi helyett valószínűleg elég lesz egy nagy is. Amúgy sem vittem magammal sok holmit, szóval nem lesz valami nagy a változatosság.

Tíz óra autókázás után megérkeztünk Jénába, lecűgöltünk, én áttekintettem a helyzetet, aztán másnap elmentünk városnézni és vásárolni. Nagyrészt élelmet és takarítószereket. A férjem bemutatta nekem teljes téli pompájában a jénai piacot, ami ilyenkor januárban ugyan nem egy nagy bumm, de vettünk leveles kelt, eddig még sose ettem olyat. Mivel egy leveles kel marha nagy, a következő három napban is azt ettük különböző verziókban.

A nap hátralévő részét a lakás subickolásával töltöttük, majd este okos embereket láttunk vendégül.

0510

Másnap vala vasárnap, mi meg ennek tiszteletére elmentünk túrázni. Na speciel erről a napról nem sikerült fotót csinálnom, előtte elfelejtettem, utána meg örültem, hogy lehámozhatom magamról a bakancsot. Ha nagyon el akarjátok képzelni, gatya volt rajtam meg két pulóver.

Hétfőn elkezdődött a dolgos munkahét, amikor is a férjem a saját gépét csépelte a munkahelyen, én meg a sajátomat otthon. És közben mostam is. A szárítógép a világ egyik nagy csodája.

0512

És másnap megint a gépet csépeltem estig.

0513

A két nap közül valamelyiken (asszem hétfő volt az) újabb okos embereket láttunk vendégül kicsiny lakunkban, de ehhez már nem takarítottam ki újra, csak mondom.

Szerdán megembereltem magam, és a számítógép cséplése mellé elmentem vásárolni dolgokat, mert a férjem a kezembe nyomott egy adag pénzt csak úgy (amúgy nem nagyon szokása), én meg igyekeztem elverni, mielőtt lyukat éget a pénztárcámba.

0514a

Örömmel mondhatom, hogy sikerült, az eredmény egy része az alábbi fotón látható – ha már ilyen remekül pofán vertem magam ezzel a “havi harminc darab” nevű izével, legalább itt és most, mert amúgy a jövő hónapig nem kerülnek sorra. Sőt, élek a gyanúperrel, hogy márciusban látjátok ezeket a következőkor, de ez még kiderül.

0514b

A dolgok, miként ez a dolgoknak szokása, ezután kezdtek eszkalálódni. A következő hajnalban háromkor költöttem fel zokogva az embert, hogy adjon nekem valami fájdalomcsillapítót vagy mit, mert a bölcsességfogam úgy döntött, nőni fog. Hát, aznap nem mentem élményszámba, az tuti.

0515

Másnap úgy tűnt, a helyzet normalizálódik, úgyhogy ennek örömére kimostam a majdnemösszes még ki nem mosott holmimat, és ez maradt felvenni:

0516

A szárítógép a világ egyik csodája, ha még nem mondtam volna (igen, tudom, hogy mondtam már), úgyhogy estére már ismét felvehettem ezeket ni:

0517

Kisminkeltem magam vérző szájú anyatigrisnek, nagyvonalúan figyelmen kívül hagytam a sunyin fájdogáló fogam, és elmentem fájdalomcsillapító fogyasztása helyett a kocsmába, inni sok okos emberrel. A férjem általában nyomasztóan okos emberekkel szokott egy falkába verődni, ami ezen péntek estén nem volt a legrosszabb dolog, ami történhetett, nagyon jókat beszélgettünk a kutatói munka nyűgeiről és a keleti blokk kulturális életéről a nyolcvanas években, különös tekintettel a hangalámondásos Csáknorrisz-filmekre.

A fogam úgy értékelhette, hogy túl jó dolgom van, a következő hajnalon ugyanis közölte velem, hogy eddig volt a beetetés, ezután jöhet a komoly rész. Három óra alvás után arra ébredtem, hogy meg akarok halni, de azonnal, és ez nagyjából délutánig nem múlt el.

A szombati napot, melynek folyamán eredetileg Dessauba akartunk kirándulni, fedje a továbbiakban a feledés kegyes fátyla. Fotó mindenesetre nem készült, mert mit fotózzak azon, hogy az ágyban fekszem pizsiben, fél pufám fel van dagadva, én meg úgy nyáladzok, mint egy bulldog.Csúnya nap volt, na.

Vasárnap végül mégiscsak összevakartam magam kiskanállal, és elmentünk Dessauba. (A pufám, mint látható, még mindig igen fel volt dagadva, de hát nem maradhattam egész életemre az ágyban.)

0518

Eddig nem voltak ambivalens érzelmeim a Bauhaus-szal kapcsolatban, de Dessau után megfogalmazódott bennem a sanda gyanú, hogy a Bauhaus nélkül ugyan nehéz lenne egy modern lakásban élni, a húszas-harmincas években azonban mégis leginkább akkor volt legjobb formájában, amikor nagypolgároknak kellett villát tervezni, nem pedig, amikor 74 négyzetméteres sorházi lakásokat. Ezt még emésztenem kell, de azok a sorházak iszonyú lehangolóak voltak a januári takonyban, fájdalomcsillapítóval.

Másnap még mindig nem voltam én sem a legjobb formámban,

0519

de aztán tataroztam magamon egy kicsit, és elkúsztam várost nézni még utoljára, meg beszerezni pár apróságot.

0519a

Ezek után kedden már nem volt más dolgom, mint bepakolni, és visszamászni a kocsiba, hogy a férjem hazahozzon ebbe a munkás világbele, ahová vettettem. És mivel kevés különbséggel abban jöttem, amiben mentem, logikusnak tűnik, hogy ezzel a képpel zárjam ezt a tíz napot:

0520

Meghajlás, taps.

 
4 hozzászólás

Szerző: be 2015/01/21 hüvelyk tél

 

4 responses to “0510-0520 – There And Back Again

  1. Milda

    2015/01/21 at 08:33

    Jó az új zöld cipőd:-))

     
    • mák

      2015/01/21 at 08:35

      Köszi. 🙂 (Még mindig bűntudatom van egy kicsikét miatta, de ez hülyeség, én is tudom.)

       
  2. adele1014

    2015/01/21 at 21:17

    Iszonyat jó ez a padlizsán színű szoknya, a zölddel meg egyenesen telitalálat!
    Azért a fogaddal jól megszívtad! Mi van vele?

     
    • mák

      2015/01/21 at 21:25

      Köszi. 🙂 Fogügyben most már javul a helyzet, a dög valószínűleg megint abbahagyta a növést. Pár évente nekilát, aztán mindig feladja. 🙂

       

Mondd csak!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

 
%d blogger ezt szereti: