Ez is erős kezdet lesz. Miközben házimanócskát játszottam, sikeresen véresre rúgtam az egyik lábujjamat egy vándorló kisszékben, úgyhogy a mai napom mezítláb töltöttem a lakásban. (Ahhoz mondjuk nem is kell cipő, hogy polimerizálódott zsírokat dörgöljek le a konyha gondozatlanabb felületeiről.) A képen annak a félórának az áutfitje látható, amikor formátlan takarítógatyámra és formátlan takarítópólómra rádobtam egy úgyszintén formátlan, ápol-és-eltakar felsőt abból a fajtából, amit nagyanyámék “liberók”-nak hívtak. És ebben átsántikáltam a boltba kukoricadaráért.
(Még mindig lehet szavazni, magyarázat itt)
26 – Takarítós elegancia
06
aug
Milda
2014/08/06 at 21:01
Ahhoz képest teljesen partiképes:-))
mák
2014/08/07 at 09:32
Nagyanyám azt is mondta erről a nadrágról, hogy “fiam, micsoda egy gyenge darab ez”. Azt hiszem, ez jó képet ad arról, _mikori_ maga a nadrág. Nagyanyám majdnem nyolc éve halott.