Indítsunk nagy közepes bummal: azt hiszem, először van rajtam kosztüm, amióta belekezdtem ebbe a blogba. Ma ugyan értekezletre megyek (kettőre is, azám), de az én öltözködésemmel valószínűleg inkább meglepetésszámba megy majd, hogy kosztümben teszem ezt. (Már ha bárki is észreveszi, persze.)
Sajnálatomra a szoknya már akkor is szűkecske volt derékban, amikor először próbáltam fel, és a helyzet azóta sem javult, szóval ha leájulok a székről, az amiatt van, mert megszűnt a vérkeringésem. Nagyanyámék mindig azon a véleményen voltak, hogy a szépségért szenvedni kell, és egy nő inkább legyen elegáns, mint hogy kényelmesen érezze magát, de ez a tanács is úgy lepergett rólam, mint kacsatollról a víz.
Apropó, víz: kevés híja volt, hogy gumicsizmában vágjak neki a napnak. Ez aztán végleg megadta volna a mai áutfitnak a kegyelemdöfést.
(A biztonság kedvéért vannak nálam biztosítótűk is, ha a szoknya cipzárja éppen ma játszaná el a maga függetlenségi háborúját. Ezt legalább megtanultam nagyanyáimtól.
És, ha már itt tartunk, egy kérdés: áll annyira jól rajtam ez a szoknya, hogy bővebbre vegyem a derekát, vagy inkább keressek neki egy olyan tulajdonost, aki kevésbé terjedelmesebb nálam? Pillanatnyilag akkorának látom magam benne, mint egy kisebbfajta tank. Hiúság, hiúság…)

PuPilla
2014/02/06 at 19:08
Szerintem nagyon csinos, és egyáltalán nem látszol benne tanknak 🙂
mák
2014/02/06 at 19:11
Ez nagyon kedves, de a mai napom leginkább Hófehérkéére hasonlított a gonosz mostoha öves merénylete idejéből. 🙂
PuPilla
2014/02/07 at 12:07
Hát, ez a képből már nem derült ki 🙂 Van ilyen sajnos 🙂
Filly
2014/02/10 at 19:40
Nagyon jóóó, nehogy odaadd bárkinek! Érdemes megcsinálni! (Bocsi a késői reagálásért, de van, hogy 1 hét után egyszerre nézem a dolgaid…)
mák
2014/02/11 at 05:55
Nyugi, még nem adtam oda senkinek. 🙂
Filly
2014/02/12 at 13:00
Huhhhh…. 😀 😀 😀