Szerintem mára ez is elég lesz. Még megvagyok.
13/19 – Farkas
Íme, báránybőrbe bújt Farkas Néni, aki éppen munkába vonul, elmagyarázni az elsőéves levelezősöknek, hogy
a) mi a pedagógia
b) aki már az első félévben megúszásokra akar játszani, és nem jár be órákra, az akkorát fog bukni, mint egy ház
c) a tanárokat letegezni olyan levélben, amiben eleve kérincsélünk valami engedményt, az álmoskönyvek szerint nem jó ómen.
Pedig milyen kis vicceskének és megközelíthetőnek látszom, ugye.
13/18 – Fésű
Újabb nap a száguldó cirkusszal, már futok is elfele.
Istenbizony fésülködtem is. Lehet, az volt a baj.
13/17 – Kotlós
Ennek a ruhának is itt a szezonja. Meg a délutáni képeknek is, mert amíg szárnyára nem eresztem csibéimet az oviban, az első három-négy hétben minden szerdán ződ hajnalban megyek el Esztergomba, hogy aztán okosságokat kotkodácsoljak nekik.
13/16 – Optimális
Azt hiszem, ha úgy járnék munkázóba, ahogyan a stílus-influenszerek elképzelik az optimálisan összeválogatott munkába járó öltözéket, akkor ti iszonyúan unatkoznátok a következő hónapokban.
Oké, valószínűleg így is unatkozni fogtok, mert úgyse csinálok semmi mást, mint hogy munkába járok, de azt legalább “a-szemedet-is-kiüsse” színekben.
13/15 – Ugyanolyan
Igen, vettem egy sárga hátizsákot is. Ugyanolyat, mint a másik kettő.
Elmentem Zuglóba beszélni a gyakorlóóvodákkal. Élet ez is, de milyen.
13/14 – Rozmaring
Korai indulások, kései érkezések, hotelszőnyeg Esztergomban, a Gatto Rosso és az ő óriás rozmaringbokra, kilencven csokicsók az elsősök évnyitójára, a “remény hal meg utoljára” szellemében beszerzett filctollak és rajzmappák arra az esetre, amikor majd egyszer erre is lesz időm, Mackó, aki nem érti, hogy most miért megyek megint valahová, na meg egy szelfi az egyik tönkrezsúfolt munkanap közepén az egyetem dohányzósarkában, mert ez mégiscsak őtözködős blognak indult valamikor, nem pedig ennek a száguldó cirkusznak, ami lett belőle. Galéria!
13/13 – Kabin
Ma ezen a malefikusan mókás napon (13/13, megvan?) olyat csináltam, amit eddig igen ritkán: mikor hazajöttem a munkázóból, és belenéztem a tükörbe, úgy döntöttem, hogy inkább újrasminkelem magam, még ha mindjár el is dőlök a fáradtságtól, mert ezzel az arccal nem állhatok a blogom látogatói elé.
Na, ez már jobb.
A bokicám mellett az a Medicine kabinhátizsák az idei ősz levelezős Bábkészítés óráira lesz az állandó kísérőm, úgyhogy látjátok meg. A jelenlegi alkalmon túl ötször.
13/11 – Rozsdás
Olyan hirtelen beőszült, hogy csuhaj. Jobb ötlet híján együttmozgok vele.
Nekem mostanság már a hajmosást is stratégiailag meg kell terveznem, ma például az előre tervezettnél fél órával hamarabb keltem hozzá, mert a helyzetről tegnap este már láttam, hogy kriminális, de ahhoz már nem volt energiám, hogy azonmódulag orvosoljam is.
13/10 – Áttetsző
Végre hazatámolyogtam, majdhogynem áttetszőre kopva.
És még a munkahetem felénél sem tartok.
13/9 – Batyu
Nem hivatalos mini évnyitóra rohanok éppen egy csomó batyuval, van nálam pl. kábé hetven csokicsók plusz a holnapi gúnyám is, mert ahogy az élet kinéz, 50% esélyt adok arra, hogy az óráim után bevonulok éjszakára a szomszéd hotelbe a játékpénzeimmel.
13/8 – Intéző
A hétfő ugyan nem tancsinap, de ez az én életemben mostanság azt jelenti, hogy ez az intézőnap, amikor még legjobb esetben is itthon birkózom mindenféle adminisztrációs satöbbi feladatokkal, és ez tényleg csak a legjobb eset, mert máskor meg rohangálok, mint a mérgezett egér.
Ja, ma is bemegyek a dógozóba.
Közben a RK csúnyán megtaknyosodott, úgyhogy ő meg most a hencserén heverve tartja a saját intézőnapját zúmon keresztül. Roppantul drukkolok, hogy ne kapjam el tőle, pont ez hiányozna még az összes többihez.
13/7 – Flegmapocok
Íme egy összeállítás az elmúlt hetemből. Főként lábaksz – hun az enyém, hun a macskáé, hun egy csirkéé. Plusz némi felújítási romok a munkázóm hátsó udvarán. Plusz egy kis szendvics ebédre a Heim Pékségben. Plusz a flegmapocok (=capybara) ceruzahegyező és más dilinyók, amiket a vietnami boltban vettem, hogy megjutalmazzam magam azért, mert még nem futkászom fel-alá hajtépve és sikoltozva. Galéria!
13/6 – Krumplipüré
A RK krumplipürét is főzött nekem vacsorára, nyamnyam. Be kell vallanom, éppen krumplipüréről ábrándoztam, amikor a buszon döcögtem hazafelé, hogy hazaérjek tizenkét órával azután, hogy elindultam.
Intermezzó – Zenea zélet, 2025
Ma irgalmatlan sötétben indulok dógozóba, ezért hogy ne maradjatok kontent nélkül: megint itt a zenegépecke jóslata az idei évre, a tegnapi első tancsinap random lejátszási listájának első három száma jóvoltából. Mintha eddig nem tudtam volna, hogy szarban leszünk.
Mit mondhatnék, this is the way.
13/5 – Négykézláb
Megint így jöttem haza (már legalábbis képletesen), és még nem is beszéltünk a holnapi napról, akkor hatkor indulok, és hét előtt esélyem sincs hazaérni.
De amikor elindultam, még hozzávetőleg emberül néztem ki. Hozzávetőleg.
Szaporulat a szekrényben 13/1 – Jackpot!
Ha esetleg felmerülne a kérdés, miért szeretek turkálni járni: ezt az óriáskendőt ma lőttem az esztergomi Hádában, ahol kilóra mérik a himmihummit.
Gyanús vagy te nekem, hm.
Talán ezért.
És tényleg igazi, nem csak rávarrt valaki egy címkét.
700 forint volt.
13/4 – Gáz
A hajam még tart, bár ma már száraz samponnal támogattam meg ebben a tevékenységében, merthogy esmég rohanok értekezni (ketőőő darab!), és csak ma este tudom rendezni soraimat annyira, hogy holnap ne ijedjenek meg tőlem a diákok.
Merthogy holnap viszont már tanítok, ach, felsőoktatási kadáverek glamúros élete.
Próbálok nagyon operatív lenni, de hát ez a világ nemigen kooperál ebben, fél nyolckor például megjelent a gázóra-leolvasó az éves leolvasásra. Mázli, hogy rászámoltam plusz negyedórát a reggelemre, amikor beállítottam az ébresztőt. (Éjjel amúgy felébredtem vagy négyszer, de ezt már ki számolja.)
13/3 – Fésülködő
Kezdődik a csodálatos értekezleti szezon, ma és holnap összesen négy darab várható, és ezekből előreláthatólag legalább három lesz olyan, ami, hogyismondjam, legkevésbé sem felemelő. Ha van egy kis szerencsénk, nem borítom rá senkire az asztalt. Magamra sem.
Ennek örömére a mai naphoz felsőruházatul ezt a kiváló csíkos veddfelkét választottam, ami ugyan technikailag egy afféle fésülködőköpeny, de rólam úgyis mindenki tudja, hogy flúgos vagyok.
Minden nap más - mindennap más 