Van jegyem. Már csak május harmadikáig kell valahogyan életben maradni, igazán bagatell.
Jóleső Január 2026/26 – szirup
Nagy örömemre kiderült, hogy még van egy dobozzal abból a limitált szériás Manufaktura csomagból, amit a RK hozott nekem Prágából, és amiben van egy tusfürdő, egy testápoló meg egy üveg szirup.
Finom. Higgyétek el nekem, mert nem fogom most felbontani, egyelőre csak örülök annak, hogy van. A februárhoz is kell majd valami örvendeznivaló.
Jóleső Január 2026/25 – vihar
Azt hiszem, erre lehetne mondani, hogy blame it on the boogie, vagy legalábbis blame it on all those rettenetes wuxiák, amiket nézek, meg az álomszép jelmezek, amikben ott kardoznak, másként hogy a viharba vettem volna ilyen anyagokat.

Köztünk legyen szólva, nem lesz igazán egyszerű feladat, hogy ha majd megvarrom, látható legyen a referencia, de mégse legyen valami csúnyábbforma cultural appropiation. Attól, hogy ebben az országban, ahol élek, általánosságban leszarják az ilyesmit, nekem még lehetnek elvárásaim önmagammal szemben.
13/147 – Nyílt
Megint egy újabb huhh-micsoda-hét-volt-ez-is, két intézményi nyílt nappal, további vizsgáztatásokkal meg a szokásos fel-alá rohangálással a Duna mentén. Nem csoda, hogy a hét többi részét végigdöglöttem. Most még megtehettem, hála a pipéknek. Galéria!









Jóleső Január 2026/20 – tábor
Ez is egy olyan nap volt, amikor semmi sem jön össze, például három és fél óra munkát öltem bele a vacsorába, ami lahmacun lett volna, de a hús nem akart ráragadni a lepényre, ami botrány, és akkora füst volt a konyhában, hogy arra biztos beindult volna a tűzriasztó detektor, ha lenne nekünk olyan.
Úgyhogy a legjobb, amit fel tudok mutatni, azok a tábori körülmények, amiket a Bűnök Barlangja nyújt nekem. Totális kupleráj meg egy elektronyos melegítő készülék.
Jóleső Január 2026/19 – szandál
Egy nap csúszásban vagyok, tegnap egyszerűen nem volt energiám bármi jólesőt keresni vagy találni. Persze, pusztán csak a móka kedvéért, éppen tegnap volt az ominózus Blue Monday, az év állítólagosan legpocsékabb napja, amikor épphogy ránkfért volna valami kis jólesőség. Na mindegy.
De ha már kék, nesztek türkiz szandál, csomagban jött és erősen ákciósan.
Nagyanyáim büszkék lennének rám, ők mondogatták mindig, hogy fijam, télikabátot nyáron kell venni, szandált meg télen.

















