Minden nap más - mindennap más | Vive la différence. | 39 oldal

RSS

Intermezzó – A hervartovi fatemplom

Még a BMB idején, amikor Bártfára ruccantunk el, az út mellett jelezték, hogy egy kiske betérőnyire ott van Hervartov, abban pedig egy UNESCO világörökségi fatemplom. Úgyhogy Bártfáról visszafelé jövet be is tértünk.

Hervartov pöttöm falucska, sose volt nagyobb, sose is lesz valószínűleg (kíváncsiságból meg is néztem, mekkora volt itt a népesség népszámlálásokkor – nos, 1910-ben 376-an lakták, 2011-ben meg 497-en), viszont van benne egy Assisi Szent Ferencnek szentelt templom, 1593-ban építették tiszafából. Most így néz ki kívülről:

Van körülötte a csomó dédai kékre festett kisház is, amitől az egésznek afféle skanzenjellege lesz, aww. A templom ajtaján van egy felirat, hogy délelőttönként el lehet kérni a kulcsot a panzióból, de mivel délután volt, mi arra gondoltunk, hogy simán csak körbejárjuk. Ekkor jelent meg két tinilányka a panzió irányából a kulccsal, hogy meg akarjuk-e nézni a templomot. Naná hogy, leperkáltuk a fejenkénti néhány eurót (azt hiszem, 2 vagy 3 volt), és nagy tisztelettel bementünk.

Kedveseim, ha véletlenül arrafelé bóklásznátok, ne hagyjátok ki, igazán megéri azt a kiske betérőt egy zsákfaluba. Nédda.

Szerző: mák be 2024/08/18 hüvelyk ajándék, galéria, nyár

11/353 – Kecsegtet

Olyan kemény hét volt ez, mint Tarzan sarka, és a jövő sem kecsegtet semmi kellemesebbel, de azért hadd mutatom nektek a derűsebbik oldalát.

Szerző: mák be 2024/08/18 hüvelyk ajándék, újracucc, eská, macs, nyár, vasárnap

11/352 – Natura

Itt állok a Natura Hill erkélyén, be vagyok kenve mindenféle kemikáliával, olyan cipő van rajtam, amivel (majdnem) minden terepakadályt hajlandó vagyok megtámadni, és a RK éppen azon morfondírozik, a Börzsöny vagy Selmecbánya.

Titeket persze inkább a környezet érdekelne, mi? Nos, ilyen:

Ezek még az érkezésünkkor készült fotók, de lesz még több is, az tuti.

Szerző: mák be 2024/08/17 hüvelyk ajándék, újracucc, eská, galéria, nyár

11/351 – Albatrosz!

“And now for something completely different”, mondanák a fiúk a Monty Pythontól (amikor még fiúk voltak, nyilván, nem pedig öregek vagy halottak).

Ezt a száznyolcvanplusz magas nőkre tervezett izét én már évekkel ezelőtt turkáltam, de mindig úgy gondoltam rá, mint arra a holmira, amit majd át kell alakítani, mert elálldogálni vagy -üldögélni kiválóan tudok benne, haladni viszont nemigen. Ez azóta sem változott, mivel én nem nőttem nagyobbra, legfeljebb keresztben, haha. A nehézség nyilván abban áll, hogy a bordűrös anyagot a vízimadarak miatt nem lehet egyszerűen alulról nyissz, felülről kell vele csinálni valamit, és erre bennem még mindig nem nőtt meg a késztetés.

No de azért felvettem, hogy lássátok, itthon maszogni ez is jó lesz, délután úgyis át kell öltöznöm, mert megyünk Zebegénybe víkendezni. Leginkább azért, mert most vagy soha, pontosabban most vagy jövő nyáron, azt meg ki tudja, addigra mi lesz.

És ha már a Monty Pythont emlegettem, tessék:

Szerző: mák be 2024/08/16 hüvelyk nyár, projekt

11/350 – Gyűrött

Ma sem vagyok sokkal okosabb, mint tegnap, de legalább gyűröttebb.

Ez a hajmosás is egy nettó kínszenv ebben a forró párában, és még vannak olyan jótanácsok, hogy ha nagyon meleged van, vizezd be a hajad, brr, én alig várom, hogy végre megszáradjon.

Szerző: mák be 2024/08/15 hüvelyk újracucc, eská, nyár, otthoncsücsü

11/349 – Cifra nyomorúság

Egy kép ezúttal is többet mond száz szónál.

Van nekem befüggönyzött szobám és légkevergető szerkentyűm és lehetőségem arra, hogy ne a kertet kapáljam, de még arra is, hogy hétköznap délben a lábkörmeimet festegessem, és van hitelkártyám és Fapipám internettel meg több kiló fonalam meg még mi nem. Ez mind nem segít azon, hogy nyafogni tudnék, annyira nyomorultul vagyok ebben a melegben, amikor teljesen használhatatlannak és butának érzem magam.

Szerző: mák be 2024/08/14 hüvelyk ajándék, eská, nyár, otthoncsücsü

Szaporulat a szekrényben 11/mittoménmennyi – A bényei beszerzés

Nyilván ezúttal is bementem a turkálóba, be én.

Szerző: mák be 2024/08/14 hüvelyk nyár, turkálgat

11/348 – Üveges

Újabb staniclinap*, az árgyélusát neki, hozzá pedig a szokott üveges tekintet.

* Innentől kezdve így fogjuk itt hívni az értekezleteket, amikor csak pörgünk, mint majom farkán a stanicli. Hadd mondjam el, ezt se én szerveztem. Viszont az egyik résztvevőn szintén egy pöttyöske volt, ami most engem indokolatlan derűlátással töltött el, mert a jelen helyzetben már én is úgy vagyok, hogy Kedvező Jelekre vadászom, mint egy ezotérika.

Szerző: mák be 2024/08/13 hüvelyk nyár, otthoncsücsü

11/347 – Nádas

Megint ott tartunk, mint az iskolai dolgozatban Toldi Miklós, aki bement a nádasba, és addig ki sem akart jönni, amíg azt a nagyon fontos dolgát el nem végzi.

Ha úgy festenék, mint aki inkább aludna azok a nagyon fontos dolgok helyett, a hiba nem az Önök készülékében van.

Szerző: mák be 2024/08/12 hüvelyk nyár, otthoncsücsü

11/346 – BMB ’24

Nincs okunk panaszra.

Szerző: mák be 2024/08/11 hüvelyk ajándék, galéria, macs, nyár, vasárnap

11/345 – Linearitás

A “Bor, mámor, Bénye” még mindig jó. Nagyon.

A képeim nyilván összevissza vannak, de egy borfesztiválban linearitást keresni amúgy is teljesen értelmetlen.

Szerző: mák be 2024/08/10 hüvelyk ajándék, újracucc, eská, galéria, nyár

Intermezzó – Bártfa

A BMB alatt most már tradicionálisan tartunk egy turistákodó napot – voltunk már Sátoraljaújhelyen, Eperjesen, Kassán, a Megyer-hegyi tengerszemnél, csak győzzük számolni. Ezúttal kissé távolabbra merészkedtünk, és megnéztük Bártfa híres főterét.

Nagyon ajánlom, látni fogjátok, miért.

Szerző: mák be 2024/08/10 hüvelyk ajándék, galéria, nyár

11/344 – Mirabella Pompadour

Alias Mirci. Nem a mienk, nyugi.

Hogy a BMB-ből is mutogassak képeket, tessék, ilyen volt a csütörtök este:

Szerző: mák be 2024/08/09 hüvelyk ajándék, macs, nyár

11/343 – Érvényes

Megyünk borfesztiválni. Ebben a pillanatban nemcsak azt tudom nehezen elképzelni, hogy felhőtlenül élvezni fogom, hanem még azt is, hogy lesz-e még valaha az életben olyan, amikor én szorongás nélkül veszek fel telefont, vagy nyitom meg a munkahelyi levelezést. A kirelejzumát neki, augusztus 16-tól érvényes a tanszékvezetői kinevezésem, legalább addig hagyjanak élni egy kicsit.

Számos okból kifolyólag nincs nagy ingerenciám őtözködési kreatívkodásokhoz se, egész végig pöttyöskékben leszek, slussz.

No de azért sütöttem négy tepsi kenyérrudacskát, hadd legyen mit majszolni a borok mellé.

A következő napokban a szokott hektikus posztolási programmal számoljatok, mert vagy lesz wifi, vagy nem.

Szerző: mák be 2024/08/08 hüvelyk újracucc, eská, nyár

11/342 – Szórakoztató

Annak mindig szórakoztató következményei vannak, amikor lefekvés előtt hajat mosok.

A továbbiakban nem sok szórakoztató dolog várható, nekem például fel kell forgatnom a fél lakást, mert valahová elhánytam az egyetlen olyan nyári sapkámat, amit bele tudok hajtogatni egy táskába, és holnap megyünk Erdőbényére…

Szerző: mák be 2024/08/07 hüvelyk nyár, otthoncsücsü

Intermezzó – Little Italy

Anyósomék tegnap utaztak el öszves unokájukkal egyetemben Velencébe, nekem meg, bevallom, április óta vannak időnként “menjünk vissza Toszkánába, és maradjunk is ott” rohamaim, így hát különösképpen mulattató volt tegnap este lemenni a városba, ami pillanatnyilag épp egy filmforgatás díszlete – gondolom, már kitaláltátok, hogy Olaszországban. Nyilván a lehető leginkább vicces módon, mű-narancsfákkal és ál-feliratokkal, plusz rengeteg hamis plakát meg cégjelzés, de közben azért mindaz, ami a kamera látószögén kívül van, marad olyan, amilyen. A képtár például öt méter magasáig felismerhetetlen, azon felül viszont pont olyan, mint volt.* Itt-ott sajtos- és kenyereskocsik álldogálnak, amelyeknek a valószerűségéről nem tudok szavatolni, nem jártam Dél-Olaszországban, de pont úgy néznek ki, mint ahogy egy Hallmark-film nézői elképzelik a bályos Szicíliát.

A filmről persze nem tudunk semmit, de azt hiszem, elég jó helyen tapogatózhatok a Hallmark csatorna környékén, nem egzisztencialista drámát forgatnak itt a látványból ítélve, hanem valami limonádét. A turisták valószínűleg enyhén összezavarodva távoznak, a helyieknek viszont szeme sem rebben. Volt ez a város Montmartre is – meg tudom mutatni azt a sikátort, ahol a gyilkos, akit Maigret el akart kapni, háromszor is végigkergette a potenciális áldozatot. Mert a valóságban túl rövid volt a sikátor, azér.

Úgyhogy nyilván hoztam nektek fotókat is, tessék.

* Romos. De egzotikum nélkül. Csak olyan otthonosan. Nem voltunk a városban jó gyerekek, no, nem a megfelelő polgármestert választottuk meg, mindezt pedig visszaeső módon, úgyhogy már öt éve visszatartják az amúgy megítélt támogatást annak a szerencsétlen épületnek a felújítására, ami persze a főtéren van, és kikerülni sem lehet.

Szerző: mák be 2024/08/07 hüvelyk ajándék, himmihummi, nyár

11/341 – Pink

Reggel értekezlet, délután Budapest. A tekintetem még az értekezlettől üveges, a délutánom már nem tartogat (remélhetőleg) semmiféle atrocitást. Én legalábbis nem tervezek ilyesmivel.

Az mondjuk abszolúte jellemző rám, hogy épp akkor öltözöm barbibabának, amikor értekeznem kell, de eszi, nem eszi, ezt kapja. Legalább a pink tornacipőimet nem látta senki a Teamsen.

Szerző: mák be 2024/08/06 hüvelyk nyár

Eská 11/43 – Barbara re

Ennek önmagában nem lenne nagy sportértéke, de idén nyáron ez volt írd és mondd a második sütemény, amit sütöttem. De annyira ám, hogy egész június-júliusban nem volt példa arra, bármi édesért bedurrantsam a sütőt.

Ki nem fogjátok találni, hogy mi volt az előző sütemény. Úúúgy van, egy másik rebarbarás morzsapite, a fotódátum tanúsága szerint még május 26-án.

Szép keretes történet ez, hehh. Ezúttal viszont fagyi is volt hozzá. Azt már nem én csináltam.

Szerző: mák be 2024/08/05 hüvelyk eská, nyár

11/340 – Borús

Főként a kedvem az, mert a napocska, ha homályosan is, de azért dolgozik azon, hogy ma sem ússzuk meg egyetlen zuhanyzással. Engem viszont annyi minden nyomaszt már előre, hogy az szinte nevetséges, de hát mi mást tehetnék, már most arról kapok leveleket, mit kell majd csinálnom jövő áprilisban.

Legalább a paplanruhám szép színes, no.

Szerző: mák be 2024/08/05 hüvelyk újracucc, eská, nyár, otthoncsücsü

Eská 11/42 – No waste

Én tényleg nem dobok ki semmit se. Ezekben a párnákban nem volt új alapanyag egy szál se, reciklálatlan és hulladékmentetlen elem is csak a cérna meg két húszcentis cipzár a hátoldalukra.

Innen indultunk pedig:

Amikor már annyira elfogy horgolás közben egy gombolyagból a fonal, hogy csak két-három méternyi marad belőle, azt felhorgolom rozettának, ami pedig még arra sem elegendő, azt “egyszer kelljen, s jó, ha van” felkiáltással félreteszem a többiek közé. A piros anyag abban a kupacban volt, amit Icától kaptam legutóbb (ő az a barátnőm, aki kabátszabászati hulladékokkal szokott megörvendeztetni, és néha más maradékok is bekerülnek a pakkba – ez eredetileg valamilyen ruha vagy könnyű kosztüm anyaga lehetett), és a hátlapot ugyan abból az igen pofás brokátféléből ütöttem össze, amit ezer éve vettem igazi anyagboltban, de az a darabja, amiből a jelenlegi hátlapokhoz nyesegettem, az valamikor régen asztalterítőként fungált nálunk. (Valaki tehetségesen leette, kimoshatatlanra. Most a foltokat kerülgetve párnahuzatok hátlapjai lesznek belőle, amíg van mit farigcsálnom.)

Ha viszont azt a kérdést tennétek fel, hogy nem volt-e fontosabb dolgom – de igen, lett volna. Éppen ezért csináltam inkább ezt.

Szerző: mák be 2024/08/04 hüvelyk ajándék, újracucc, eská