A RK krumplipürét is főzött nekem vacsorára, nyamnyam. Be kell vallanom, éppen krumplipüréről ábrándoztam, amikor a buszon döcögtem hazafelé, hogy hazaérjek tizenkét órával azután, hogy elindultam.
Intermezzó – Zenea zélet, 2025
Ma irgalmatlan sötétben indulok dógozóba, ezért hogy ne maradjatok kontent nélkül: megint itt a zenegépecke jóslata az idei évre, a tegnapi első tancsinap random lejátszási listájának első három száma jóvoltából. Mintha eddig nem tudtam volna, hogy szarban leszünk.
Mit mondhatnék, this is the way.
13/5 – Négykézláb
Megint így jöttem haza (már legalábbis képletesen), és még nem is beszéltünk a holnapi napról, akkor hatkor indulok, és hét előtt esélyem sincs hazaérni.
De amikor elindultam, még hozzávetőleg emberül néztem ki. Hozzávetőleg.
Szaporulat a szekrényben 13/1 – Jackpot!
Ha esetleg felmerülne a kérdés, miért szeretek turkálni járni: ezt az óriáskendőt ma lőttem az esztergomi Hádában, ahol kilóra mérik a himmihummit.
Gyanús vagy te nekem, hm.
Talán ezért.
És tényleg igazi, nem csak rávarrt valaki egy címkét.
700 forint volt.
13/4 – Gáz
A hajam még tart, bár ma már száraz samponnal támogattam meg ebben a tevékenységében, merthogy esmég rohanok értekezni (ketőőő darab!), és csak ma este tudom rendezni soraimat annyira, hogy holnap ne ijedjenek meg tőlem a diákok.
Merthogy holnap viszont már tanítok, ach, felsőoktatási kadáverek glamúros élete.
Próbálok nagyon operatív lenni, de hát ez a világ nemigen kooperál ebben, fél nyolckor például megjelent a gázóra-leolvasó az éves leolvasásra. Mázli, hogy rászámoltam plusz negyedórát a reggelemre, amikor beállítottam az ébresztőt. (Éjjel amúgy felébredtem vagy négyszer, de ezt már ki számolja.)
13/3 – Fésülködő
Kezdődik a csodálatos értekezleti szezon, ma és holnap összesen négy darab várható, és ezekből előreláthatólag legalább három lesz olyan, ami, hogyismondjam, legkevésbé sem felemelő. Ha van egy kis szerencsénk, nem borítom rá senkire az asztalt. Magamra sem.
Ennek örömére a mai naphoz felsőruházatul ezt a kiváló csíkos veddfelkét választottam, ami ugyan technikailag egy afféle fésülködőköpeny, de rólam úgyis mindenki tudja, hogy flúgos vagyok.
13/2 – Indula
Megint munkába megyek, megint problémákat megoldani. A mosoly Mackóé, aki éppen akkor csámpázott be a szobába, amikor én magamat fotóztam.
13/1 – Viszket
Egyrészt az agyam, mert a mai napot is krízismenedzsmenttel kezdtem, bár inkább krízis-elodázás volt az, holnap meg holnapután még futnom kell pár stadionkört a nemszeretem fajtából, amikor könyörögnöm kell embereknek, hogy végezzék el a munkájukat, mert másként én sem tudom elvégezni az enyémet.
Másrészt a nyakam meg a hátam, ugyanis végre eljutottam fodrászhoz, most pedig bent van a ruhám alatt egy csomó pármillis hajszálacska, és szúrnak.
Leszezmégígyse.
12/365 – Logika
Ebben az évben nem vesztettem el egyetlen napot sem, mármint blogice. Úgyhogy akkor ennek örömére most kaptok egy igazán szedett-vedett galériát, amiben alig lesz olyan fotó, amit ezen a héten lőttem.
Logikát ne keressetek, az minden bizonnyal nincs, vagy csak jól eldugva.
Holnap kezdjük a 13. blogévet. Ittmost csak annyit tudok mondani erről, hogy reméljük a legjobbakat.
12/364 – Utsó
Az idei blogévre az utolsó egészalakos kép meg az utolsó piaclátogatás.
Ez utóbbi elég hosszú ideig az utsó lesz, legközelebb október 4-én tudok eljutni piacra. Reméljük a legjobbakat, hogy akkor el is jutok.
12/363 – Boglyas
Amikor itthoncsücsü napom van is úgy nézek ki, mint aki egy kupac libafos meg egy szénaboglya törvénytelen frigyéből született, most pedig éppen becsámborog a lúdtalpain egy kamion reflektorfényébe.
Jajj, de nagyon nemszeretem feladat ez a tanszékvezetőség.
Intermezzó – A kékkői báb- és játékmúzeum
A múzeum Kékkőn van (Modrý Kameň), mi Zebegényből kirándultunk fel oda, és tele van mindenféle vicces meg bizarr cuccal. Egyik fájdalmam, hogy csak kísérgetéssel lehet végigmenni rajta és csoportban, pedig én jó hosszan el tudtam volna ácsorogni a bábrészlegen, a másik meg hogy piszok nagy szükségük lenne egy fiatalosabb kurátorra, mert ennyire klasszikus vitrines-kiállítós múzeumot már régen láttam.
Mindemellett is érdemes bejárni. Nesztek itt egy erősen finomvegyes galéria, közte igazi profi előadások és esetenként igencsak felnőtt bábszínházak kellékeivel, de nyilván pár mulatságosan fröccsöntött gyerekjátékot is lefotóztam. Indzsoj.
12/362 – Zombi
Ocsmányul rossz éjszakám volt sok ébredéssel és válogatott rémálmokkal, az egyikben például zombik elől bujkáltam, és ugyan úgy emlékszem, hogy végül nem kaptak el, de jelen állapotomból ítélve talán mégis.
Megyek dógozóba, sírnivalóan sok mindenfélét kell megoldani. Nagyrészt olyasmit, amiről lövésem sincs, hogyan.
12/361 – Gölödin
Reggeltől délután egyig a futonomon csücsülve házimaszogósban hallgatói levelekre válaszoltam, aztán felöltöztem ember elé való hacukába, dühöngtem egy kicsit, hogy úgy nézek ki, mint egy töltött zokni*, elmentünk bevásárolni a RK kulináris kísérleteihez** és a mindennapi élethez***, aztán hazajöttünk, én visszaöltöztem házimaszogósba, és további hallgatói levelekre válaszolok.
Még el se kezdődött a 2025/26-os tanév őszi féléve, de én már úgy utálom, mint a kukoricagölödint.
* Ennyire vagyok attól, hogy utána nézzek, milyen piruláktól, pempőktől és proteinporoktól remélik a menopautikus nők, hogy leszedi róluk a hasi zsírt. Ez különösen azért riasztó, mert én nem hiszek az ilyen pirulákban, pempőkben és proteinporokban – nem azért, mert Big Pharma, hanem mert Bad Pharma, ha értitek. A kuruzslást semmilyen formájában nem bírom, márpedig ez az.
** A Bor, mámor, Bénye és a Natura Hill mámegint kihozta belőle a kísérletező kedvű foodie-t, úgyhogy kapros majonézhabot akar gyártani sörtésztás halszeletkékhez meg kapribogyós ordagaluskákat marinált cukkiniszalagokkal és füstölt pisztránggal. Ezzel eddig egyet is értek, de ha azzal is elkezd kacérkodni, hogy ribizlis quinoával töltsön meg párolt cukkinit, én beadom a válópert. (Igen, ezeket mind az elmúlt két hétben tálalták elénk. A ribizlis-quinoás szörnyszülöttet nem ettem meg.)
*** Macskaeledel, lefolyótisztító, kókusztej, rizs és csipsz. Ez utóbbinak valószínűleg jelentős szerepe van a hasi zsírban, de muszáj valamivel tartanom magamban a lelket.
12/360 – Tápászkodik
Még mindig a helyettes, még mindig az “ezt-meg-ugyan-minek-mutogassam” állapotok. Reggel nyolc óta levelezek orrba-szájba mindenféle hallgatókkal, képzelhetitek, hogy milyen fejem van.
Viszont sikerült időpontot szereznem hétfőre fodrászhoz, és ha ez a kedves szőrös állat kegyeskedik feltápászkodni, akkor az ágyneműt is lecserélem végre.
12/359 – Ismert
Én ugyan fel vagyok öltözve, de csak általatok már untig ismert házimaszogósokba, a pofámon viszont egy lehúzható maszk van, ami azt állítja, hogy koreai szén van benne. Úgy gondolom, ezzel nem óhajt megismerkedni senki. Mármint azzal, ahogyan itt van a pofámon. Hé, még én is majdnem megijedtem, amikor az imént elmentem egy tükör előtt.
Úgyhogy ennek örömére beküldöm az ismert helyettest.
12/358 – Kürtöl
Most rendhagyó módon nem kaptok vasárnapi galériát, csak egy fotót a kékkői vár baba- és bábkiállításáról. Lesz majd még több is. Valamikor.
Ja, hazajöttünk.
Intermezzó – Natura Hill
Az a helyzet, feleim, hogy ez itt most egy irgalmatlan módon luxy hétvége: a hűtőben érdekességek, a szobai bekészítésben további érdekességek, esténként napról napra változó hatfogásos menü a megfelelő bor-sorral, reggelire meg mindenféle házifincsik, de azért a legnagyobb luxy mégiscsak a környezet, mert az aztán tényleg lélegzetállító, és percről percre más.
Nesztek szép bőséges galéria, lesz benne minden, mint a búcsúban.
12/357 – Kilátások
Én még most sem vagyok érdekes,
de ez, hát ez…
Majd tartok nektek kis bemutatót a reggelikről meg vacsorákról meg a környezetről meg egyáltalán, de most elmegyünk Kékkőre, mert ott még nem voltunk.
12/356 – Érdekes
Ez itt nem annyira érdekes,
ez sem,
de ez már igen!
Jaja, már megint itt bugizunk Zebegényben a játékpénzeimmel…
Minden nap más - mindennap más 