Nem hivatalos mini évnyitóra rohanok éppen egy csomó batyuval, van nálam pl. kábé hetven csokicsók plusz a holnapi gúnyám is, mert ahogy az élet kinéz, 50% esélyt adok arra, hogy az óráim után bevonulok éjszakára a szomszéd hotelbe a játékpénzeimmel.
A hétfő ugyan nem tancsinap, de ez az én életemben mostanság azt jelenti, hogy ez az intézőnap, amikor még legjobb esetben is itthon birkózom mindenféle adminisztrációs satöbbi feladatokkal, és ez tényleg csak a legjobb eset, mert máskor meg rohangálok, mint a mérgezett egér.
Ja, ma is bemegyek a dógozóba.
Közben a RK csúnyán megtaknyosodott, úgyhogy ő meg most a hencserén heverve tartja a saját intézőnapját zúmon keresztül. Roppantul drukkolok, hogy ne kapjam el tőle, pont ez hiányozna még az összes többihez.
Íme egy összeállítás az elmúlt hetemből. Főként lábaksz – hun az enyém, hun a macskáé, hun egy csirkéé. Plusz némi felújítási romok a munkázóm hátsó udvarán. Plusz egy kis szendvics ebédre a Heim Pékségben. Plusz a flegmapocok (=capybara) ceruzahegyező és más dilinyók, amiket a vietnami boltban vettem, hogy megjutalmazzam magam azért, mert még nem futkászom fel-alá hajtépve és sikoltozva. Galéria!
A RK krumplipürét is főzött nekem vacsorára, nyamnyam. Be kell vallanom, éppen krumplipüréről ábrándoztam, amikor a buszon döcögtem hazafelé, hogy hazaérjek tizenkét órával azután, hogy elindultam.
Megint így jöttem haza (már legalábbis képletesen), és még nem is beszéltünk a holnapi napról, akkor hatkor indulok, és hét előtt esélyem sincs hazaérni.
De amikor elindultam, még hozzávetőleg emberül néztem ki. Hozzávetőleg.
A hajam még tart, bár ma már száraz samponnal támogattam meg ebben a tevékenységében, merthogy esmég rohanok értekezni (ketőőő darab!), és csak ma este tudom rendezni soraimat annyira, hogy holnap ne ijedjenek meg tőlem a diákok.
Merthogy holnap viszont már tanítok, ach, felsőoktatási kadáverek glamúros élete.
Próbálok nagyon operatív lenni, de hát ez a világ nemigen kooperál ebben, fél nyolckor például megjelent a gázóra-leolvasó az éves leolvasásra. Mázli, hogy rászámoltam plusz negyedórát a reggelemre, amikor beállítottam az ébresztőt. (Éjjel amúgy felébredtem vagy négyszer, de ezt már ki számolja.)
Kezdődik a csodálatos értekezleti szezon, ma és holnap összesen négy darab várható, és ezekből előreláthatólag legalább három lesz olyan, ami, hogyismondjam, legkevésbé sem felemelő. Ha van egy kis szerencsénk, nem borítom rá senkire az asztalt. Magamra sem.
Ennek örömére a mai naphoz felsőruházatul ezt a kiváló csíkos veddfelkét választottam, ami ugyan technikailag egy afféle fésülködőköpeny, de rólam úgyis mindenki tudja, hogy flúgos vagyok.
Megint munkába megyek, megint problémákat megoldani. A mosoly Mackóé, aki éppen akkor csámpázott be a szobába, amikor én magamat fotóztam.
Egyrészt az agyam, mert a mai napot is krízismenedzsmenttel kezdtem, bár inkább krízis-elodázás volt az, holnap meg holnapután még futnom kell pár stadionkört a nemszeretem fajtából, amikor könyörögnöm kell embereknek, hogy végezzék el a munkájukat, mert másként én sem tudom elvégezni az enyémet.
Másrészt a nyakam meg a hátam, ugyanis végre eljutottam fodrászhoz, most pedig bent van a ruhám alatt egy csomó pármillis hajszálacska, és szúrnak.
Leszezmégígyse.
Ebben az évben nem vesztettem el egyetlen napot sem, mármint blogice. Úgyhogy akkor ennek örömére most kaptok egy igazán szedett-vedett galériát, amiben alig lesz olyan fotó, amit ezen a héten lőttem.
Logikát ne keressetek, az minden bizonnyal nincs, vagy csak jól eldugva.
Holnap kezdjük a 13. blogévet. Ittmost csak annyit tudok mondani erről, hogy reméljük a legjobbakat.
Az idei blogévre az utolsó egészalakos kép meg az utolsó piaclátogatás.
Ez utóbbi elég hosszú ideig az utsó lesz, legközelebb október 4-én tudok eljutni piacra. Reméljük a legjobbakat, hogy akkor el is jutok.
Amikor itthoncsücsü napom van is úgy nézek ki, mint aki egy kupac libafos meg egy szénaboglya törvénytelen frigyéből született, most pedig éppen becsámborog a lúdtalpain egy kamion reflektorfényébe.
Jajj, de nagyon nemszeretem feladat ez a tanszékvezetőség.
A múzeum Kékkőn van (Modrý Kameň), mi Zebegényből kirándultunk fel oda, és tele van mindenféle vicces meg bizarr cuccal. Egyik fájdalmam, hogy csak kísérgetéssel lehet végigmenni rajta és csoportban, pedig én jó hosszan el tudtam volna ácsorogni a bábrészlegen, a másik meg hogy piszok nagy szükségük lenne egy fiatalosabb kurátorra, mert ennyire klasszikus vitrines-kiállítós múzeumot már régen láttam.
Mindemellett is érdemes bejárni. Nesztek itt egy erősen finomvegyes galéria, közte igazi profi előadások és esetenként igencsak felnőtt bábszínházak kellékeivel, de nyilván pár mulatságosan fröccsöntött gyerekjátékot is lefotóztam. Indzsoj.
Ocsmányul rossz éjszakám volt sok ébredéssel és válogatott rémálmokkal, az egyikben például zombik elől bujkáltam, és ugyan úgy emlékszem, hogy végül nem kaptak el, de jelen állapotomból ítélve talán mégis.
Megyek dógozóba, sírnivalóan sok mindenfélét kell megoldani. Nagyrészt olyasmit, amiről lövésem sincs, hogyan.
Reggeltől délután egyig a futonomon csücsülve házimaszogósban hallgatói levelekre válaszoltam, aztán felöltöztem ember elé való hacukába, dühöngtem egy kicsit, hogy úgy nézek ki, mint egy töltött zokni*, elmentünk bevásárolni a RK kulináris kísérleteihez** és a mindennapi élethez***, aztán hazajöttünk, én visszaöltöztem házimaszogósba, és további hallgatói levelekre válaszolok.
Még el se kezdődött a 2025/26-os tanév őszi féléve, de én már úgy utálom, mint a kukoricagölödint.
* Ennyire vagyok attól, hogy utána nézzek, milyen piruláktól, pempőktől és proteinporoktól remélik a menopautikus nők, hogy leszedi róluk a hasi zsírt. Ez különösen azért riasztó, mert én nem hiszek az ilyen pirulákban, pempőkben és proteinporokban – nem azért, mert Big Pharma, hanem mert Bad Pharma, ha értitek. A kuruzslást semmilyen formájában nem bírom, márpedig ez az.
** A Bor, mámor, Bénye és a Natura Hill mámegint kihozta belőle a kísérletező kedvű foodie-t, úgyhogy kapros majonézhabot akar gyártani sörtésztás halszeletkékhez meg kapribogyós ordagaluskákat marinált cukkiniszalagokkal és füstölt pisztránggal. Ezzel eddig egyet is értek, de ha azzal is elkezd kacérkodni, hogy ribizlis quinoával töltsön meg párolt cukkinit, én beadom a válópert. (Igen, ezeket mind az elmúlt két hétben tálalták elénk. A ribizlis-quinoás szörnyszülöttet nem ettem meg.)
*** Macskaeledel, lefolyótisztító, kókusztej, rizs és csipsz. Ez utóbbinak valószínűleg jelentős szerepe van a hasi zsírban, de muszáj valamivel tartanom magamban a lelket.
Még mindig a helyettes, még mindig az “ezt-meg-ugyan-minek-mutogassam” állapotok. Reggel nyolc óta levelezek orrba-szájba mindenféle hallgatókkal, képzelhetitek, hogy milyen fejem van.
Viszont sikerült időpontot szereznem hétfőre fodrászhoz, és ha ez a kedves szőrös állat kegyeskedik feltápászkodni, akkor az ágyneműt is lecserélem végre.
Én ugyan fel vagyok öltözve, de csak általatok már untig ismert házimaszogósokba, a pofámon viszont egy lehúzható maszk van, ami azt állítja, hogy koreai szén van benne. Úgy gondolom, ezzel nem óhajt megismerkedni senki. Mármint azzal, ahogyan itt van a pofámon. Hé, még én is majdnem megijedtem, amikor az imént elmentem egy tükör előtt.
Úgyhogy ennek örömére beküldöm az ismert helyettest.
Most rendhagyó módon nem kaptok vasárnapi galériát, csak egy fotót a kékkői vár baba- és bábkiállításáról. Lesz majd még több is. Valamikor.
Ja, hazajöttünk.
Az a helyzet, feleim, hogy ez itt most egy irgalmatlan módon luxy hétvége: a hűtőben érdekességek, a szobai bekészítésben további érdekességek, esténként napról napra változó hatfogásos menü a megfelelő bor-sorral, reggelire meg mindenféle házifincsik, de azért a legnagyobb luxy mégiscsak a környezet, mert az aztán tényleg lélegzetállító, és percről percre más.
Nesztek szép bőséges galéria, lesz benne minden, mint a búcsúban.
Én még most sem vagyok érdekes,
de ez, hát ez…
Majd tartok nektek kis bemutatót a reggelikről meg vacsorákról meg a környezetről meg egyáltalán, de most elmegyünk Kékkőre, mert ott még nem voltunk.
 | mák - Jóleső Január 2026/1 –… |
 | Vég Anett - Jóleső Január 2026/1 –… |
| Vég Anett - 13/123 – Mos |
| mák - Adventi dekkolás 2025/7… |
| Vég Anett - Adventi dekkolás 2025/7… |
Minden nap más - mindennap más 