Most pediglen szentül megfogadom, hogy ebből az anyagból holnap mindenképpen varrok valamit, mert az tarthatatlan, hogy már csak veszek ruhákat, nem pedig gyártom őket. Erik is igen csúnyán néz rám az asztalról.
jólesőjanuár kategória bejegyzései
Jóleső Január 2025/23 – programon kívül
Én itt most kérem nem strapálom magam, hogy megpróbáljam megmagyarázni, ez miért géz vagy venyige vagy éppenséggel néprajz – maradjunk annyiban, én egy roppantul szerető feleség vagyok, aki úgy vesz a férjének szakácskönyve(ke)t, hogy tudja, a receptek kábé felétől nem lesz túl boldog, ha megfőzik neki.
A RK viszont boldog lesz, és ez is fontos.
Jóleső Január 2025/22 – “vihar”
Van az ángliusoknak egy olyan kifejezése, hogy “cooking up a storm”. Hát én ma speciel három órát töltöttem ezzel a recepttel, mindent a nulláról kezdve (bár a házi csiliolajat azt még a múlt héten rittyentettem össze).
No de most van a fagyasztóban huszonhat böhöm nagy jiaozi, a RK-t pedig extrán boldoggá tettem a vacsival, ami kedvenc alapanyagait tartalmazta (sauerkraut! csiliolaj!)
Jóleső Január 2025/21 – “selyem”
A Gatto Rossóban éppen olyan volt a gombás-prosciuttós pinsán a mozzarella. Lágy, mint a selyem.
Jóleső Január 2025/20 – “kenyér”
Attól tartok, velem ebben a létezésben már mindig úgy lesz, hogy vagy pénzem lesz, vagy időm, de egyszerre a kettő, az neeem. Most éppen pénzem van (saját mércémmel, persze – akik igazán jól keresnek, fetrengenének a röhögéstől, hogy milyen beosztásban és mennyi munkával mekkora fizetésem van), de ez azt jelenti, időm még arra sincs, hogy kenyeret süssek.
Na ilyenkor jön a pénz meg Szabi a pék és az Il Panicio Basilico meg a francia parasztcipó.
Intermezzó – A dubaji bolondvonat
Mint esetleg emlékeztek (ha nem, asse baj), karácsony előtt vettünk az Édeni Édességekben egy dubaji csokit, nédda.
Na hát ma fel is bontottuk, ami igen szépen rámutat arra, mennyire vagyunk trendik és mennyire ül a nyakunkon a FOMO.
Nos, először is, ez egy kézműves darab volt, tehát lövésem sincs, az ipari dubaji csokival mi a helyzet. Ami viszont ezt a darabot illeti,
be kell vallanom, értem a hype-ot. A tejcsokit én ugyan kevéssé szeretem, de ez a kategóriáján belül egészen rendben volt, és ugyan erősebb pisztáciaízt vártam volna, de igencsak izgalmas volt a töltelékben a sok ropogós micsodácska.
Összességében maradjunk abban, hogy a minőségi dubaji csoki finom, ami viszont nem jelenti azt, hogy most nyakra-főre keresném, hol lehet még ugyanilyet kapni. Ha valaki megajándékoz vele, akkor viszont garantáltan nem dobom a hátam mögé…
Jóleső Január 2025/19 – “baba”
A hónap harmadik vasárnapja lévén, lementünk a zsibire. Nem vettünk semmit, de lőttem nektek élienbabát.
Jóleső Január 2025/18 – “részlet”
Tegnap esti beszélgetésünk cseten a RK-val (én fent rohadok a Bűnök Barlangjában a dolgozataimmal, ő a szomszédban van anyósoméknál, valószínűleg tévézik*). Dőlt betűvel ő, a többivel én.
- “nézd csak, találtam receptet a nagy bog disznóhoz”**
- “van itthon minden hozzá, a sazon fűszerkeverékhez valók is”
- “annatto is?“
- “jaja”
- “honnan?“
- “mittomén, talán ázsiabolt”
- “a feleséged közismerten bolond”
- “a szavatossága nyilván lejárt már, de who cares”
Ezekre a részletekre egészen jól szoktam emlékezni. És el is találtam, ja. Mindet.
* Nekünk már vagy tíz éve nincs tévénk. Kiválóan elvagyunk nélküle, de a RK néha átvonul meccset nézni.
** Jó öreg tradícióink a kilópluszos sertéslapockával és a CrockPottal, valamint a “milyen receptet használjunk” töprengéssel.
Jóleső Január 2025/17 – “hamu”
A RK éppen tegnap kérdezte, hogy miért nem vettem még fel a Gudrun Sjödén pulcsiruhát, amivel karácsonyra örvendeztetém meg magam, ne vigyen el idénre se a Jólakötturin*. Elsőre reflexből** azzal paríroztam, hogy “mert nem vittél el engem sehová, ahová felvehetném”, de ez nyilván nem segít a helyzeten, hogy van egy olyan szép holmim, ami még mindig a szekrényben lóg, és már majdnem egy hónapja ezt csinálja, amióta megvettem.
Eh, egye fene, előbb-utóbb mindenből meg mindenkiből por és hamu lesz, úgyhogy ma felveszem vizsgáztatáshoz. Isa!
* Izlandi rémmacska, aki elviszi mindazokat a szerencsétleneket, akik nem kaptak karácsonyra új ruhát. Gondoltam, nem bízom a véletlenre, már egy ideje minden karácsonyra gondosan veszek magamnak új ruhákat. (Jó, esetenként turkálom, na bumm.)
** Idén lesz negyedszázada, hogy összeházasodtunk, naná, hogy ilyenek jönnek ki belőlem reflexből. További párkapcsolati tanácsokért is fordulhattok hozzám, teljes bizalommal. (Ne.)
Jóleső Január 2025/16 – “kölcsön”
Összességében nem vagyok biztos abban, hogy jól jöttünk ki az adok-kapokból az olaszokkal, mármint mi meg a RK. Én felpimpeltem a La Casinát, a RK megismertette a helyi Habsburg-kutatók barátaival és üzletfeleivel a sauerkrautos gnocchi koncepcióját, cserébe meg mit kaptunk, na mit – sóvárgást az Esselunga meg más hétköznapi szupermarketek választéka iránt (akciós félkilós parmezánok! mindig friss cicafű! csodálatos édeskömények és toszkán kelkáposzták! ropogós zöldségek gombokért, télen! tarocco narancs!), majdnem hasonlóan erős sóvárgást a jól szervezett és szigorúan számontartott szelektív hulladékgyűjtés iránt, plusz a bizonyosságot, hogy innentől kezdve jó eséllyel a gatyánkat is ráköltenénk Tre Marie panettonékra, mert függők lettünk, de nagyon.
No de azért természetesen jólesett. Most is.
Jóleső Január 2025/15 – “zokni”
Csak a visszafogottság és a jóízlés mián, természetesen. Gondolom, rettentőmód meglepődtök.
Csupán a miheztartás végett emlékeztetnélek tikteket, hogy idén ötvenéves leszek, és tanszékvezető vagyok egy nagy katolikus egyetemen. Zokniügyben viszont nem bánok semmiccse.
Jóleső Január 2025/14 – “huzat”
Újrahúztam a Bűnök Barlangjában az ágyneműt. Sajnos ez hiba volt, mert most csak be akarok ülni a kuckóm közepébe, és kábé január végéig nem menni sehová.
Jóleső Január 2025/13 – “hold”
Ma éjjel 23:26-kor tetőzik az év első teliholdja (a Rák jegyében, ha esetleg ezt is tudni akarnátok).
Ez itt fázisfotó egy olyan projektből, amit már ki akartam próbálni egy ideje, a mai pedig éppen alkalmatos nap arra, hogy kipróbáljam, működik-e. Ha nem, akkor buktam 800 forintot és kábé egy órányi jóleső pepecselést. Mivel a pepecselés amúgy is jólesik, azt se bánom, ha nem jön össze az elvárt végeredmény.
Jóleső Január 2025/12 – “csokor”
A fonalturkálóban ezen a héten a horgolófonalakra buktam rá. Nyamnyam.
Ezek másnak talán nem jöttek volna olyan jól, mint nekem, de az én projektjeim majdnem mindig hurcolásra alkalmasak, és egy adott színből kevés fonal kell hozzájuk, úgyhogy elhoztam mind a három csokrot.
Jóleső Január 2025/11 – “periféria”
Mint mondtam, ha már ki kellett bokáznom a pusztába, bementem az Ikeába is. Én egy eccerű néni vagyok, szeretem a Fiskbo képkereteket (ezúttal szürkészöld színben, újdonság!), az illatmécseseket (ez a frissen vágott fű illatú is újdonság!), na meg az árleszállított bambusztálcákat.
Még szerettem volna más dolgokat is, de azt a szabályt hoztam mára, hogy egy szatyornyi cuccnál húzom meg a határt, slussz.
Jóleső Január 2025/10 – “álmos”
Ezért nem szoktam én ebédelni, mert az összes vér lemegy az agyamból a gyomromba, stimmt? Ezúttal is ez történt, de azért mmmm, igen jólesett.
Igen, a hambi előtt és után is dolgozatokat javítottam. Én így szállok le a bicikliről, na.
Jóleső Január 2025/9 – “kristály”
(Ezeket a hívószavakat egyre szabadabban értelmezem, de ez van, ezt kell szeretni.)
Mivel Sisera hadai a múltkori alkalommal is azzal töltötték idejük nagy részét, hogy képeket másolgassanak, úgy gondoltam, meglepem őket egy ledes rajzalátéttel. Nekem van már egy, és nem használom ugyan gyakran, de igen szeretem. Annyira, hogy – szégyenkezve vallom be – nem akartam Sisera hadainak rendelkezésére bocsátani még akkor se, amikor átnyújtottam nekik egy csomó igen jó minőségű filctollat-ceruzát meg egy egészen igazi akvarelltömböt is a kreatív mocskolásaikhoz. (Nagyrészt visszakaptam mindent, bár a ceruzahegyező kezelésében valami egészen izgalmas dolgot produkáltak. Még sose láttam olyat, hogy nyilvánvalóan a hegyezőt használja valaki, de a végeredmény mégis arra hasonlítson, mintha bicskával faragták volna meg nyomorultat. Bicska nem volt náluk, azt tudom.)
Na szóval vettem nekik saját ledes alátétet, hej.
Igen, a Flying Tigerből van, és le volt értékelve cefetül, de a gesztust tessék nézni. Én mindenesetre igen jólesően érzem magam tőle.
Jóleső Január 2025/8 – “palota”
A RK egy cukibogyó. Amíg én a kies Strigoniumban múlattam a szárnyas időt, és nyomtattam végtelen sok dolgozatot kifele, addig ő feldúlta palotánk termeit, hogy megtalálja nekem az előjegyzési naptáramat.
Megtalálta.
Most már a mini tűzőgépemet is megtalálhatná valaki (nem Bélát, hanem a papírokat tűzögető Bélukát), mert arról is pontosan tudtam, hol hányódik, amíg rendet nem raktam.
Jóleső Január 2025/7 – “plüss”
Mások ilyenkorra lebontják a fényfüzéreket, én felrakok újabb hármat is a Bűnök Barlangjában, hadd világítson nekem meg a plüssöknek.
(Igen stílusos szobadísz lenne ennek a középen egy Mackó nevű is, de amióta a RK itthon van, vajmi ritkán látom a barlangomban.)
Jóleső Január 2025/6 – “vázlat”
Amikor itt voltak látogatóban Sisera hadai, Perpéta határozottan közölte, hogy tárgyalni akar velem, mert van neki egy “tervrajza”. Nyilván rögtön beszartam éreztem a dolog súlyát, mert amikor egy nyolc és fél éves hölgynek ebben a családban “tervrajza” van, az általában azt jelenti, hogy elő kell vennem Eriket.
Nos, ez volt a “tervrajz”:
Ah, igen, ismerem én ezeket a ruhákat, még valamikor az idők hajnaláról. Vö:
Az ott Filoméla 2012-ben.
A halacskás ruhák cukkerek, semmi kétség, itt az idők folyamán több felvonás is készült belőlük (az alábbi sorozat pl. 2017-ben),
de azért a biztonság kedvéért megkérdeztem az ifjú hölgyet, mi a legfontosabb a ruhában. Nyilván azonnal kiderült, hogy a színe. Úgyhogy felajánlottam neki egy másik “tervrajzot” a-szemedet-is-kiüsse típusú rózsaszínben, és az kegyes elfogadást nyert.
Úgyhogy a hétvégén meg is varrtam.
Bár minden terv ilyen sikeresen összejönne.
Minden nap más - mindennap más 