Az elején pörgés, a végén takony. És már csak egy hónap van hátra a hatodik évből.
galéria kategória bejegyzései
Intermezzó – Mindennapi akadályaink
Mit mondhatnék, kedveszkéim, világ csudája, ha nekem éppen kivételesen sikerül kiszabnom valamit, a varrásról nem is beszélve.
A HT projekt 6. – Május
Nincs mit szépíteni ezen, kedveszkéim, úgy le vagyok maradva, mint a borravaló. Csak mostanra lett kész a májusi kupac.
Állítólag évtizedek óta a leghidegebb május. Elnézve itt ezeket, tényleg. Ha nem dokumentálnám, utólag marha nehéz lenne megkülönböztetni az áprilistól, sőt, tulajdonképpen a márciustól is.
Továbbra is hálát adok viszont annak, hogy nagyinégyzetekkel dolgozom, mert másként már április elején lehúztam volna a rolót. Kellett nekem éppen ezt a roppantul hektikus évet kiválasztani ehhez a projekthez, ugye.
6/március
Röhögni fogtok, de én még mindig ágyban vagyok (persze tisztálkodtam, de utána olyan szépen visszafeküdtem, mintha a NASA fizetne érte), viszont megírtam és elküldtem a nyavalyás absztraktomat, úgyhogy most akár lustálkodhatok is. Ha már ennyire zűrös és rohangálós volt ez a nyavalyás március, legalább ma adjuk meg a módját. Galéria!
6/február
Szűköske hónap volt, a nagyját ráadásul cikcakkruhában töltöttem. No de azért: galéria!
Intermezzó – Tavasz előtt, tél után
(Alkonyati mászkálás, képmagyarázatokkal.)
A görögkeleti székesegyház roppantul fotogén darab bármilyen fényviszonyok közepette, de ma különösen kitett magáért.
A székesegyház oldalában van egy lezárt sikátor, annak az elején pedig a legislegkedvencebb emléktáblám.
Nem messze található A Virágok És Kívánságok Tere, éppen meglehetősen virágtalan állapotában. Ha néhány hónap múlva ismét megmutatom, rá sem fogtok ismerni.
Ezt a talányos kis domborművet is nagyon szeretem, amint szinte véletlenül ott üldögél egy kőfalban, és észre sem veszi senki.
Ezt viszont mindenki észreveszi, mert ez a főtér.
Ebből a szögből még pofásabb, mert ezen az oldalon éppen egyik házról sem omlik a vakolat.
Ez a templomok városa, mint Adelaide. Adelaide-ben viszont tudtommal nincs Bükkösnek hívott patak.
És amikor lemegy a nap, kihal az egész kóceráj. “Kisváááros! Kilenc óóóóra! A levegőt elzááárni!” Bizony, az évnek ebben a szakában itt már hétkor elzárják.
