Rohadt lassan haladok ugyan, de mégiscsak haladok, a jebezeusát neki. Végre egy kis szezonális ágyneműcsere, piszkosul rám fért már.
advent kategória bejegyzései
12/106 – Valamiért
Miután a délutánt lényegében végigszundikáltam takonykórilag, most bezzeg ébren vagyok, úgyhogy akár meg is írhatom a vasárnapi bejegyzésem. Igaz, nem lesz nagy kunszt, nem volt ezen a héten semmi igazán érdekes, csak a szokásos szöszölés, rohangálás meg tancsitancsi, esténként pedig egy kis nyálfolyatós kiájulás. A decemberi vasárnapi galériáimat potenciálisan érdekessé tevő tartalmakat egyébként is jellemzően felszívják az adventi dekkolós bejegyzések. Valamit valamiért.









Adventi dekkolás 2024/14 – Bambusz
Amikor tegnap azt mondtam, hogy tavaly óta szereztem/csináltam pár új bármit is az adventi dekkoláshoz, többek között rájuk gondoltam, ni:
Tavaly igencsak megtetszett nekem ez a tyehnyika, de hát persze idén nem állt rendelkezésemre az az eljárás, hogy kimenjek a birtokra alapanyagot tallózni. Viszont ha nincs épp kéznél egy bambuszligeted, még mindig ott van lehetőségként az OBI. (Azért a bambuszliget szórakoztatóbb volt.)
Most már csak a takonykórból kéne kimásznom annyira, hogy alkalmazhassam is.
Adventi dekkolás 2024/13 – Bőrönd Ödön
A tavalyi firenzei adventi szajrét igen bölcsen egyetlen helyre suvasztottam be ahelyett, hogy szétszórtam volna különböző tárhelyekre, úgyhogy amikor nekifutottam a munkahelyem dekkolásának, kinyitottam a Bőröndöt.
A kábé harmada annak, amit a képen láttok, még itthon van, úgyhogy akár neki is gyürkőzhetek. Hetnék. Hetni fogok. Valamikor.
Meg persze azóta is szereztem/csináltam még további izéket, de azokat ráér bemutatnom akkor, amikor bevetésre kerülnek.
Adventi dekkolás 2024/10 – Csokicsók, te csodás
Be kell vallanom, ezt én már nem csak megsütni, de enni is unom, de azért mindig ott a “közkívánatra” elem, úgyhogy most sem úszom meg.

A recept ugyan fent van a blogon, de elő kell ásni az archívumból, meg azóta már változtattam rajta pár apróságot, szóval nesztek, itt a frissített változat.
“Csokicsók
Hozzávalók kb. 80 darabhoz (ez négy tepsi, de tényleg megéri):
- 30 deka étcsokoládé
- 10 deka vaj/margarin
- egy teáskanálnyi vaníliaaroma
- 3 tojás
- 25 deka cukor
- 10 deka liszt
- fél teáskanál sütőpor
- csipetnyi só
- 10 deka étcsoki-dara vagy mini csokicsepp
A darabokra tördelt csokoládét a vajjal és a vaníliával nagyon kis lángon összeolvasztottam, majd hagytam langyosra hűlni. Amíg hűlt, kikevertem a tojást a cukorral, amibe előbb a csokimassza került bele, aztán a sütőporos-csipetnyisós liszt, végül pedig a csokidara/csokicsepp. A kész masszát a lefolpackozott keverőtálban egész éjjelre bent hagytam a hűtőben.
Másnap reggel előmelegítettem a sütőt 180 fokra, aztán kibéleltem sütőpapírral két nagy tepsit, és előkészítettem további két tepsiméretű sütőpapír-darabot. A recept nemes egyszerűséggel annyit mond, hogy “a tésztából egy teáskanállal kis halmokat rakunk ki”, arról viszont egy szót se szól, mennyit ragacsol közben az ember. Ilyenkor már a végeredményre kell gondolni, meg arra, hogy mindenképpen megéri, mert nagyon finom lesz. És amiatt sem érdemes idegeskedni, hogy a kis halmok mennyire göcsörtösek és rondák, a sütőben majd szépen kerekre terülnek szét. Nyolc-tíz perc bőven elég ehhez.
(Mindenképpen érdemes megvárni, amíg teljesen kihűl, melegen ugyanis a sütőpapírhoz ragad az alja, és azt a téveszmét ülteti el az emberben, hogy még nincs megsülve a csokicsók. Ki kell várni, amíg már nem is langyos.)”

Ez most 93 darab lett, de úgy el fog fogyni, mint a huzat, a két héttel ezelőtti nyílt napra is sütöttem belőle, a diákok pedig természetesen rajongói lettek. Idén úgy fest, még az a szégyen is megesik velünk, hogy Neptun-üzenetben fogom kiküldeni nekik a receptet…
Adventi dekkolás 2024/9 – TéKá
Van a munkázó helyemen egy klub/büfé/ücsörgő, ma annak estem neki. Ezzel kezdtem (a zöld tálak mindközönséges papírtányérok, csak lefújtam őket zöld akrilsprével):
És ez lett a vége:
Na, mutatok még képeket.






Egyedül a koszorút nem én hoztam, de abba sunyin beleapplikáltam egy pipit. Koszorút az ajtóra vittem, de azt majd máskor…
12/101 – Puttony
Az tele van, de nagyon. Természetesen a képletes és a szószerinti is. Utolsó tancsihét, Mrs. Claus behordja a munkázóba az utolsó adag dekkolós szajrét. Bár persze sohase mondd azt, hogy sohase.
Ma amúgy zárthelyit íratok, utána pedig ún. filmversenyen veszek részt mint zsűri. A világ egy hülye hely, mondtam már?
Adventi dekkolás 2024/8 – Szalon
Elaprózni? Á, az valaki mással szokott megtörténni.
A forrás ezúttal is az Édeni Édességek, akik továbbra sem fizetnek nekem ezért, épp ellenkezőleg. 😀
Adventi dekkolás 2024/7 – Stine
Ez a neve a pulcsiruhának, amit azért vettem meg, mert csak. Ilyen csinos kis kupackában érkezett hozzám, ni:
Én olyan világot akarok magamnak, ahol a lassúság és ráérősség a legnagyobb luxus, és nemigen van rá esélyem, de azért legalább az illúziójára szükségem van. Jelenleg maximum megvenni tudom ezt az illúziót, de legalább Gudrun Sjödénék gondoskodnak róla, hogy úgy érezzem, mintha.
Igen, azok ott stoppolócérnák arra az esetre, ha Stine elszakadna.
Adventi dekkolás 2024/1 – Koszorú, re
Az előző bejegyzésben azt állítottam, hogy a koszorú alapját tavalyelőtt ácsoltam össze ficnikből, de tévedtem, az még 2021-ben történt. Marha gyorsan telik az idő, no.
Az idei év elmebeteg rohanásaira jellemző, hogy csak tegnap döbbentem rá, nincs a házban adventre egy négydarabos gyertyacsomag. Az meg erre a kultúrfalura jellemző, hogy csak a harmadik helyen találtam, ott is duplájáért, mint amennyiért az esztergomi kínaibótban lett volna.
De most nézzük a pilácsot, az megnyugtat.
Eská 12/5 – 144
Van az a klasszikus progmatos vicc, amiben az informatikus srác azt mondja, “legyen inkább kerek szám! 144!”
Ez itt amúgy kábé harmada annak, amit ebben a félévben eddig összehorgoltam a buszon munkába menet. Rohadt hosszan és sokat utazom munkába meg vissza.
A fenti kupac viszont mind egy szálig bele fog menni az adventi dekkolásba, amit ezúttal a munkázó helyemre is ki óhajtok terjeszteni. Lehet, hogy a többi is mind belemegy, mit tudom én még ebben a pillanatban. Egy marha nagy épületben melózom.






















