Ma igazán csinosnak és egyedinek és délcegnek éreztem magam drága gyapjúkardigányomban, OOAK sapkámban (melyet csináltam én) és nyakékemmel (ez is Dark Side Soutache), valamint a nekem-új cipőben, ami olyan, mint Londonban, hej, számos utca, mert van rajta sarok.

A második kilométer környékén elkezdtem látni a csillagokat is, és mire hazaértem, már a komplett Tejút ott tündökölt előttem, mint egyik regényhősöm előtt, aki kapott egy akkora maflást, de akkorát, hogy abba belezörögtek az ablakok. Pedig az nem is Londonban történt, ahol, hej, számos utca, meg sarok meg ablakok.

Elnézést, ha kissé összefüggéstelen vagyok, lesz ez még így se. Holnap például rohadtul korán indulok. Szigorúan nemsarkú cipőben.