Következzen néhány ajánló is, ha már belemásztam ebbe az ürgelyukba. Valószínűleg váltogatni fogom a továbbiakban, hun egy ajánló, hun további motyogások. Van egy ötös toplistám, azon megyünk felfelé, néha meg oldalirányba. Kezdjük viszont egy sorozattal az ötös toplistán kívülről, mindjárt elmagyarázom, miért.

Blood River (An He Zhuan, 暗河传)

Ami az alábbiakban látható, nem annyira trailer, mint inkább rövid ízelítő abból, mi munkát raktak ebbe a sorozatba:

Azért nem tudom beilleszteni a rangsorba, mert minden irányban kilóg belőle: romantikus fantasy, de mindeközben alig-alig szerelmi történet; nem xianxia, de a szereplők lebegnek, varázsolnak, és időnként rohadtul vigyázniuk kell magukra, nehogy démonná változzanak, emellé meg irgalmatlan sok CGI és mágikus jelenség társul (a személyszállító óriás darumadár, na ott ledobta az agyam az ékszíjat). Esztelenül sok szereplő, majdnem ugyanolyan sok helyszín. Városok, falvak, klánok, szekták, égig érő vascsicsergők, egy misztikus zálogház, ahová alakváltók viszik el csónakon az embert, egy torony, ahol mindenkiről tárolnak adatokat. Kardok, amik maguk választanak kardhordozót. Fegyverként használható kilenchúrú citerák, esernyők és tolldíszek, szelídített kígyók, idomított varjak, lándzsaforgatással megidézhető esősárkányok, minden. Mu Xue Weinek az érintése is mérgező, Mu Yu Mo pókokat tud elővarázsolni, a történet egy adott pontján Tang Lian Yuét jéggé fagyasztják, de attól persze még életben van, csak meg kell keresni, hogyan fagyasztható ki. Ebben a történetben még az akupunktúra-tűket is a szoba túlfeléből lövik a páciensbe, és vannak olyan harci technikák, amikbe bele lehet őrülni.

Hogy miért ajánlom mégis? Éppen a komplexitása miatt. Rendkívül mívesen kivitelezett jelmezek, helyszínek, harcjelenetek vannak benne, a szereplők sokan vannak ugyan, de mind egyénítettek, és az egésznek van valami meghatározhatatlanul egyedi esztétikája. A Sötét Folyó bérgyilkos-klán három családja, a Su, a Mu és a Xie nagyjából bárkinek elvállalja a kinyírását felsőbb utasításoknak engedelmeskedve, és ezen akarnak változtatni azok, akik szabadságot akarnak. A két legfontosabb szereplő, akiknek a barátság mindennél többet ér, árván került a Sötét Folyóhoz, és brutális próbatételek után lehettek csak a három család valamelyikének tagjai. Su Chang He (Chang Hua Sen), a Sírásó, a Másik Part nevű titkos frakció vezetőjeként függetlenséget akar, szó szerint átérni a Sötét Folyó másik partjára, ahol a fényben lehet járni. Su Mu Yu (Gong Jun), az Esernyőszellem, ezzel szemben igazi szabadságot akar: maga mögött hagyni a Sötét Folyót, ahová amúgy lojalitási szálak tömegei kötik. Lényegében az ő útja az, amit végig követünk: amikor elvállal egy olyan pozíciót, amit sosem akart, amikor elindul eltépni a szálakat, amelyek a Sötét Folyót kötik, amikor bosszút akar állni a családja kiirtásáért, amikor rátalál a szerelemre, majd elveszíti.

Szóval ezért.

Kedvenc mellékszereplőm: Mu Ci Ling, aki még a többiekhez képest is extra. Amikor először látjuk, derékig érő ősz hajjal, lángoló karddal ugrik elő egy leláncolt kőkoporsóból. (Az őt játszó Li Dai Kun 31 éves, és úgy tud őrültmód vihogni, mint senki. Egy másik sorozatban csak a vihogásáról ismertem fel.) Ismeritek azokat a mátrixokat, amelyekben a bal felső sarokban van a “lawful good”, a jobb alsóban meg a “chaotic evil”? Na, a jobb alsó sarokban az ott Mu Ci Ling.

Kedvenc jelenetem: Én ezekben gyakran szembe fogok menni az árral. A Blood Riverből, ami dugig van gyönyörű harci jelenetekkel és baráti beszélgetésekkel meg mindenféle felemelő vallomással, de még sütimajszolással is, az én kedvenc jelenetem az, amikor Xie Qui Dao és Su Zhe ott ülnek a ceremóniateremben, és megbeszélik, milyen hülyén néz ki, amikor a bérgyilkosok klánja káposztát kezd termelni. Aztán Su Zhe kap egy levelet, amiben kiderül, hogy a lánya (Bai He Hui, Su Mu Yu szerelme) éppen bajban van Tanqui városában, mire kettétöri az asztalt, és közli, most ő elmegy kilapítani Tanquit.

Hogyan magyarázd el sznob ismerőseidnek, miért nézed ezt a sorozatot: Valójában ez egy Bildungsroman, ami a lojalitás és a barátság kérdéseivel foglalkozik, magas színvonalú Dark Aesthetics jellemzi, a szereplők pedig rendkívül elegánsan köpnek vért.

5. Shadow Love (Yu Jin Chang An , 與晉長安)

Ez az a sztori, ami azzal kezdődik, hogy Lucheng csatája idején, amikor Taijin és Yao seregei összecsapnak, a yaoi sereg vezérébe, Annan hercegébe mintegy véletlenül beletolják a Jáde LingLongot. (Röhögjetek nyugodtan, én is minden alkalommal azt teszem.) A Jáde LingLong amúgy egy teniszlabda méretű lila fénygömb, és nagyon csúnya dolgokat művel az emberrel: vérmágia működteti, ami szimbiotikus kapcsolatba csűr bele azzal, akinek elsőként ízleled meg a vérét, miután beléd került.

Igen, ez egy ordenáré nagy hülyeség. Trailer is van:

Mindemellett viszont több hasznát veszitek az alábbi fan-made videoklipnek, ha vacilláltok, meg akarjátok-e nézni:

A Hallmark karácsonyi filmjeivel már évek óta az volt az egyik bajom, hogy mennyire kevéssé érdekelnek a férfi főszereplők. Oké, szép és békés dolog, hogy a főhősnő innentől élete végéig egy karácsonyfa-farmot üzemeltet majd a semmi közepén Idilliában, de kérem szépen, gondoljanak már a nézőkre is, a female gaze ugyanolyan létező dolog, mint annak a férfi változata. Én ebből a szempontból tényleg meglehetőst szemérmetlen vagyok: ha egy sorozat férfi főszereplőjét nem találom vonzónak, akkor igen keményen kell dolgozniuk a sztorin, hogy érdekeljen az egész.

Na mármost. Anélkül, hogy különösképpen tárgyiasítani akarnám, mert az mégsem korrekt dolog, Lei (Ryan) Cheng akár a yaoi telefonkönyvet is felolvashatná végétől az elejéig, akkor is érdekelne a jelenet. Nem csak rendkívül szép férfipéldány olyan arccsontokkal, amik bármiféle világításban izgalmasnak látszanak, de ki is van pattintva, mint az állat. Ez viszont mind eltörpül amellett, hogy igen tehetséges színész is. Itt ebben az extrán röhejes sorozatban lényegében három különböző szereplőt játszik, és mind a három pontosan elkülöníthető egymástól, de még az is, amikor éppen mindenféle jelmez- meg maszkcsere nélkül vált közöttük.

A három külön szerep amúgy 1. Duan Ao Deng, Annan hercege, egy jéghideg, kegyetlen és elegáns hadvezér-stratéga, aki kizárólag bátyja, a császár iránt érez bármi érzelemfélét. A Jáde LingLongot amúgy a császárnak szánta annak a kettyós felesége, de Ao Deng rárontott a partira, aztán bekapta a bogot. 2. Jin An. Miután belekerült a Jáde LingLong, mintegy véletlenül vérmágia-kapcsolata lett Li Shuanggal, az ellenséges Taijin női hadvezérével (nem röhög! na jó, röhöghet), megmentette a csajt, és egy kedves amnéziás csávó lett belőle, akit Liu Shuang (Song Yi) nevezett el Jin Annak. 3. Xuan Yi Ke, a feketébe öltözött férfi, akinek az egyik szeme piros, a másik kék, és más gondjai is vannak. Ő akkor kerül elő, amikor éppen szíven vágja a vérmágia-kapcsolat, aztán szétrúgja mindenkinek a seggét, aki bántani akarja Li Shuangot.

Az egésznek semmi, de semmi értelme nincs. Huszonöt részen keresztül szenvednek, hogy kiszedjék a Jáde LingLongot, aztán az utolsó kettőben direkt visszarakják, hogy a srác megmenthesse a csajt. Közben persze Annan hercege halálos ellensége nemcsak Taijinnak, de különösképpen Li hadvezér papájának, akit aztán megpróbál kibelezni, amikor visszaemlékszik arra, ki is ő valójában, és totál elfelejti Jin Ant. Li Shuangot is elfelejti egyszer, amikor kiszedik a Jáde LingLongot. Mindeközben meg a kettyós császárné egy alagsori pincében tartja ágyhoz láncolva a császárt, azt a varázslót pedig, aki a Jáde LingLongot intézte, agyevő porral mérgezi, az ellenmérget a lábujjáról nyalatja fel vele, és általában brr. Taijin császári családja is tipikusan az a népség, akivel egy országban se, nemhogy ugyanabban a palotában, plusz a koronaherceg még szerelmes is Li Shuangba, pedig házas.

Miért érdemes mégis megnézni? Nagyon látványos harci jelenetek vannak benne, egy csomó önfeláldozás és melodráma, valamint igen szépen kidolgozott vívódik-töpreng jelenetek arról, hogy most tényleg szerelemről van-e szó, vagy csak a Jáde LingLong meg a vérmágia. Song Yi rendkívül bájos, karcsú jelenség, ami persze azt jelenti, hogy a szerelmi jelenetek szépek, de a harcokban nehéz elhinni, hogy átrúgja a szomszéd faluba az ellent. Mindent összevéve kábé annyira badass, mint egy szurikáta, és a szurikáták ugyan elszánt állatkák, de azért hadvezérnek nehéz elképzelni őket.

Kedvenc mellékszereplőm: ha már muszáj választani, Lu Xin (Shi Ce), aki Li Shuang legjobb barátnője, amúgy meg orvoskislány. Talán ő a legnormálisabb az egész bandából, ami nyilván nem jelent sokat, de azért mégis.

Kedvenc jelenetem: Valamelyik fáslizás lesz az. Nagyon szépen fásliznak és sebkötöznek, mindenki mindenkit. Sokszor. Esetenként a csaj vérét is nyalogatni kell. Azt is roppant esztétikusan és szexin csinálják.

Hogyan magyarázd el sznob ismerőseidnek, miért nézed ezt a sorozatot: Sehogy. Kend rám.