Idén feladom azt, hogy megszámozzam az eská-posztokat, mert igen siralmas eredményre jutnék: már novemberből is eltelt egy hét, és még csak ez az ezévi első. No de azért hadd szóljon.

Recept:

• egy kancsó a Flying Tigerből (4000 forintról leárazva 3000-re),
• egy csomó platánfaág az egyetem kertjéből (ingyen, ebben csak a gyűjtögetőmunka volt a befektetés),
• egy ragasztópisztoly (2800 ft a kínaiban) plusz hozzá a rudacskák (799, de csak kettő fogyott el az ötből)
• 93 horgolt virág (költséget nem érdemes számolni, mert ezt nem lehet megfizetni, és előállítani is csak úgy, hogy az ember rohadt hosszú buszutakon zötyög végig a Dunakanyaron, kezében egy horgolótűvel).

Aztán uccuneki, természetesen a TéKá Klub padlóján, mert annál szebb nincs is, mint amikor az arrafelé mászkálók megnézhetik a tanszékvezetőt a padlón ücsörögve egy ragasztópisztollyal, mindeközben meg Mike Oldfield gitározik Fapipán, mert azért kilencvenvalahány rühes kis virágocskát felragasztópisztolyozni marhára unalmas.

Aztán lőn.

A textilalmákat már láttátok, azokat januárban ácsoltam össze, de amúgy ezt a projektet a Bábkészítés első óráján szoktam megcsináltatni a nappalis hallgatókkal, mert van benne kétféle öltés (férc és pelenka) meg többféle technikai megoldás, és eddig még mindenkinek sikerült, úgyhogy van benne sikerélmény is, az pedig igen jó.

Szóval most ez van az aulában. A párnákat még valamikor tavaly hurcoltam be oda, a fotelekre a takarókat meg a Hádában turkáltam azzal, hogy egyszer kelljen, s jó, ha van.

Nem vagyok teljesen elégedetlen.