Mivel a házban ugyi csak vagy százhúsz Burda van, Perpétának nem ezekből, hanem a saját kedvenc ruhája alapján varrtam egy újat.
A szokásos eljárás ilyenkor mindig a méregetés meg a részletek 1:1 arányú átmásolása sütőpapírra,
aztán az ifjú hölgyet beküldjük az anyagok közé, kiválasztani egy olyat, ami szimpatikus. Utána már nincs sok kecmec, csak varrunk meg varrunk meg varrunk.
Aztán egyszer csak kész a ruha.


Kriszti
2025/07/26 at 13:40
Nagyon csini lett! 🙂
Mindig ámulok, hogy rugalmas anyagokkal milyen jól bírsz.
mák
2025/07/26 at 14:12
Erik egy cukibogyó. Sajnos a sztrecsvarrótűk egyre rosszabbak, de azért küzdök, mint malac a jégen…