Kedves Naplóm!

Itten vagyok Bécsben, kellemes kávékat iszom,

érdekes ételeket eszem,

egy vakonddal alszom együtt,

és a hotelablakból ezt látom:

Cserébe a lábam úgy fáj, mint a fene, az egyetemen a székek irgalmatlanul kényelmetlenek, úgyhogy már a derekam is fáj, emellett pedig nagyon sok okos emberrel vagyok összezsúfolva, akik egyre fiatalabbak és egyre okosabbak, én meg öreg vagyok és nyavalyás, és nehemahakarok hazamenni.

Ja, ma egy másik pöttyöske volt rajtam, de azt hiszem, ez se nem oszt, se nem szoroz.