A szerdáim ebben a félévben megbízhatóan és stabilan nyolc órai indulással járnak, kivéve, ha éppen szünet van, gyakszihét vagy valamilyen vis maior.
Most, mint látható, nincs egyik se.
A hátizsákot nincs miért bemutatnom, a piros az. A kabátot se, mostanság minden reggel a (talán) öt euróért* turkált firenzei krumplibarnát rántom fel, mert meleg, puha, könnyű és kényelmes.
* Nem emlékszem én már erre, kérem, az egy másik életben volt.
