Én itt most kérem nem strapálom magam, hogy megpróbáljam megmagyarázni, ez miért géz vagy venyige vagy éppenséggel néprajz – maradjunk annyiban, én egy roppantul szerető feleség vagyok, aki úgy vesz a férjének szakácskönyve(ke)t, hogy tudja, a receptek kábé felétől nem lesz túl boldog, ha megfőzik neki.

A RK viszont boldog lesz, és ez is fontos.