A RK elment Fontos Dógokat intézni, mindezt stüszivadásznak öltözve, ami nem egészen szándékosan alakult így, leszámítva azt a körülményt, hogy az ő gárderóbja egyre inkább a “vidéki angol hétvége 1924-ben” irányba tendál, és én ezt egészen érdekesnek találom, bár valószínűleg fel fogom vonni kissé a szemöldököm, ha egyszer hazaállít két lelőtt fácánnyal meg egy tökig sáros vizslával.

Az én gárderóbom is alakul, de inkább az “egyre több rétegű és egyre tarkább kápucta” irányba. Szerintem ezt a kardigányt még nem is láttátok rajtam, de pont belesimul az általános trendbe, mármint ha az én gárderóbom esetén használható egyáltalán ez a kifejezés.

Mint a mellékelt ábra mutatja, ma nem megyek sehová, cserébe a lakást pimpelem, amit már jó ideje ígérgetek, viszont tegnap befejeztem az új pipiket. (A régiek mind a munkahelyemen vannak, quelle surprise – az a gigamega dekkolás mindet felszívta.) Bambuszbot méretre vágva, fényfüzérek letesztelve, a Bőröndből kipakoltam a maradék gömböket, valamint agnoszkáltam Professor Krtek tavalyi koszorúját is, úgyhogy most már tényleg nem nagyon állíthat meg semmi.

Banzáj!