Azért az már művészet, hogy egész héten futok körbe, rám penészedik a paicon vett kenyér, van olyan napom, amit két kávéval és egy müzliszelettel nyomok le, satöbbi, satöbbi – aztán mégiscsak sikerül összevakarnom vasárnapra egy kupac olyan fotót, amin frissen sült kenyér van, csirkevacsora, békéske nyárvégi tájképek, színes bármicskék meg lábaksz és csülköksz. Galéria!

Azt meg már csak mellesleg mondom el, hogy jövő vasárnapig ma van az utolsó alkalom, amikor addig alhatnék, amíg jólesik, de neeem, Csülök úrnak most kell az a reggeli.