Szakmaice nekem ezt azzal kéne folytatnom, hogy “pünközsdrózsa, kiiiihajlotta zútra”, miközben valami kezdetleges koreográfiára mozgatom a Pipiske csoport gyermekcséit. Ehelyett azzal fogom folytatni, hogy “csöcs”, mert én ma éjjel abban az áutfitben aludtam, két szál csöcsben, egy lepedővel takargatván magamat a szúnyogok elől. Az eredmény meglehetősen felemás lett, merthogy olyan jól aludtam, mint a kánikula eleje óta sosem, cserébe úgy ébredtem, mint akinek a predátor kihúzta a gerincét, aztán jobb híján inkább visszadugta a helyére, de ez csak hozzávetőleg sikerült.

Na akkor, Pipiske csoport, egy-két-há, “eeelaaakarhervadni, nincski lesza kíccsa”.