Muszáj kivinnem a házból ezeket a fehér és szúnyogcsípte lábaksz, mert préda nőszemély módjára vettem a Vaterán egy karórát (virágosat!), és persze automatába kértem, mert az olyan praktikus. Kivéve persze, ha máris harminc fok van odakint ordenáré napsütéssel. Mivel két opcióm van az odakint életben maradáshoz, miszerint leégek vagy ronggyá izzadok, marad az utóbbi, szalmakalappal, és tokától bokáig bekenve mindenféle kemikáliával.

Megjegyezném, a férfiak az életemből még alszanak, mind a kettő. De legalább a fociEB-nek vége, hálistennek.