A mai nappal kapcsolatban az a fő tervem, hogy festékfoltos lipityánkában, ámde vérző szájú anyatigrisre festett szájjal dzsuvátlanítok a lakásban, ahol már megint elszabadult a pokol. Aztán az időjárás és mentális állapotom függvényében vagy elmegyek a ma esti collegiumi megahajcihőre, vagy nem.

Ha durcásnak látszom, az azért van, mert az vagyok. Kis túlzással nekem itt ebben az életben mindenki meg akarja mondani, hogy mit csináljak, miért és hogyan, de segítséget nem adnak hozzá, azt pedig senki sem kérdezi meg, hogyan érzem magam, csak újabb feladatokat akasztanak a nyakamba azzal a felkiáltással, hogy jóleszaz.

Nem lesz jó.