Mint a mellékelt ábrából is látható, a mai napot itthon fogom átmaszogni, max. a komposztálóig kúszom el.

Mivel kinyitott az egyetem (ja, mostanáig kulcsra volt zárva minden), a RK egy zsáknyi könyvvel és cetlivel felszerelkezve visszavándorolt az irodájába, hogy innentől kezdve megint ott művelje a tudományt, én meg itthon maradtam soraimat és a lakást rendezgetni, valamint kulináris és más kísérleteimmel foglalkozni. Mielőtt a RK népei szétfutottak decemberben a szélrózsa minden irányába, felmerült ötlet szintjén egy osztrák-magyar monarchikus vacsora terve, és a pontos részletek még kimunkálás alatt vannak, de én bátor vaddisznóként félhivatalosan felajánlottam, hogy majd sütök sörperec. Na mármost nekem otthon igen jó eredményeim voltak perectésztákkal, de a minisütő még nem volt kipróbálva e célból, úgyhogy mielőtt végleg elkötelezem magam amellett, hogy egy tucat Habsburg-kutatót megetessek bretzelekkel, nem ártana megnézni, egyáltalán összehozható-e.

Gondolnom kell a renomémra, hejj, itt most már a RK összes barátai és üzletfelei meg vannak győződve arról, hogy én a pékek és sütigyártók gyöngye vagyok. Hm, nem is tudom, hogyan jutottak erre a következtetésre.