Ez a szó azt jelenti, hogy “csótány”, és állítólag a századfordulós Firenzében így nevezték azokat a (túlnyomórészt angolszász) népeket, akik turistaként vagy rezidensként éltek a városban vagy valamelyik környező faluban, de bárhol is laktak, és bármennyi időre is érkeztek, egyaránt marha idegesítőek voltak, amint rossz olaszsággal lamentálva, bédekkereiket lengetve végigrohantak a városon.

Ezt onnan tudom, mert van nekünk itt a La Casinában két polc válogatottan vicces könyvünk, mások által itthagyott cuccok. A készletben elbűvölően keverednek angol krimik, olasz irodalom, útikönyvek minden nyelven, és csak a változatosság kedvéért némi keleti ezotéria is (ez utóbbi mind olaszul), én pedig beleolvasgattam ebbe-abba.

Aztán tegnap, amikor elmentem buszjegyért, körbekószáltam a környéket, és megtaláltam a legközelebbi kínai bótot, hazafelé jövet bementem a legközelebbi könyvesboltba is, és vettem egy bédekkert, gondoljon mindenki azt, amit akar.