Először is egyezzünk meg abban, hogy túl jó dolgunk van, oké?

A harmadik kávé után vagyok a verandán, Tökösboci a napfényben élvezkedik, túlnyomórészt ki is csomagoltam, és amíg a RK vissza nem tér az egyetemről, lustácskán pakolok ide-oda, aztán elmegyünk kószálni egyet.

Van időm, mondogatom, tenger sok időm van, és semmi kötelezettségem azokon kívül, amiket szántszándékkal magamra vállalok. Annyira tenger sok időm van, hogy talán még a kertet sem hagyom el hétvégéig, és higgyétek el, ez nem jelenti azt, hogy blogolásra érdemes tartalom nélkül maradtok, óóóó, nagyon nem.