Ma reggel már abban is megegyeztünk a RK-val, hogy mindketten hibásak vagyunk, amiben nincs egy házasságban semmi újdonság, de ezúttal a Gulácsy-kiállítás volt az oka, mert annyi időnk lett volna elmenni rá, hogy csak hű meg ha, ehhez képest meg itt toporgunk három nappal zárás előtt, és én olyan irgalmatlan módon nyűgös vagyok ettől az időjárástól, hogy azt ti elképzelni se tudjátok. A pali tett be csokit meg müzliszeletet a hátizsákjába, ez elég jó támpont arra, hogy kábé milyen szintű nyafogásokra számít.

Reménytelen vagyok, na. És ilyenkor őtözködni se vagyon bennem semmiféle modzsó, kábé úgy nézek ki, mint ahogy érzem magam, a pórusaim ott haldokolnak a degett alatt, amit rákentem napégés ellen, és egyáltalán, áááááá.